16744. lajstromszámú szabadalom • Vízcsöves kazán kicserélhető csövekkel

— 2 — ban a csövek és azoknak a vízkamrával való összeköttetése nagyobb léptékben vannak bemutatva Minden egyes (A) cső mellső végén hatszögű (hexagonal) (B) tokkal van ellátva, mely födő által le van zárva. Ezen cső hátsó végén vékonyítva és kúposán le van esztergálva, hogy a megfelelő vertikális vízkamra mellső falában lévő kúpos nyílásba beilleszthető legyen. A vastagfalú belső (C C') közlekedő csövek mindegyike megfelelő helyen (w) megerősítéssel vannak ellátva, melyek a csövekkel egy darabból vannak készítve és az (A) gőzelvezető csövek végeire fekszenek. A (C C') közlekedő csövek csavarmenetekkel ellátott toldatokban végződnek, melyekre (E) födő van fölcsavarolva, hogy a vízkamra hátfalában a csövek beillesztésére szolgáló nyílások lezárhatók legyenek. A (D) csavaranya meghúzása által úgy a föntemlített nyílások elzárása valamint a (C) cső megerősítése eszközöltetik. Az (A) gőzelvezető cső átmérője nagyobb lehet, mint a cső kúpos végének átmérője, mi által a fűtő fölület nagyobbíttatik. Ezen átmérőkülömbségből származó exczentriczitás folytán létesülő kiugrásra fekszik a közlekedő cső (w) vastagodása. Azon esetben, ha a gőzelvezető cső egész hosszában egyenlő átmérőjű, az által támaszthatjuk meg a (w) megerősítést, hogy a cső belső falán (x) gyűrűt rendezünk el, mely alól és fölül a vastagodás keresztül tolhatása czéljából ki van vágva (7. ábra). Hajókazánoknál a közlekedő cső egész hosszában egyenlő átmérőjű. A stabilkazánoknál a közlekedő cső két részből áll (4. és 5. ábra) és pedig a vastagabb (C) csőből és vékonyabb (C') csőből, melyek forrasztás vagy más tetszőleges módon vannak összekötve. Az (A) gőzelvezető cső másik szabad végén önműködően záró (b') födővel ellátott (B) tok lehet elrendezve (12. ábra). A (b') födő a toknyílásban a cső fölső nyomása által tartatik meg és a (t) keresztrészt megfekvő (V) csavar által megszorítható. Leszerelés alkalmával a közlekedő cső kihúzható, mihelyt mindkét zárófödő elől és hátúi el van távolítva; hajókazánoknál ilyenkor a közlekedő csövet 90°-kal el kell fordítani, hogy a gőzelvezetőcső vastagodása akadályul ne szolgáljon, a többire nézve a fönt leírtakhoz hasonlóan lehet eljárni. Ha a közlekedő cső már el van távolítva, a gőzelvezető cső is kihúzható. Közvetlen a visszahúzott cső fölött lévő cső tokja nem mozdúl el helyéről, amennyiben ennek tokja a szomszédos cső hatszögű tokjának ferde oldalát megfekszi. A gőzelvezető csövek fölszerelése czéljából ezek előzetesen, meglehetős hosszú fatoldattal láttatnak el, melyek hosszában a cső a vízkamra megfelelő kivágásába betolatik. A közlekedő csövek fölszerelése a leszerelés fordított műveletével eszközöltetik mely után csak a két (E) és (I) zárófödőket kell csavarokkal erősen meghúzni (4. ábra). Hogy egy megrepedt cső és vízkamra között mindennemű összeköttetés meg legyen szüntethető, a hajókazán csövein különösen a lángnak közvetlenül kitett csövein egy készüléket alkalmazunk, melynek főrészét öntöttvasból vagy más alkalmas anyagból készült (B') tok képezi. Ezen kúposán vagy hengeresen esztergált (B') tok a gőz és víz átbocsájtása czéljából nyílásokkal van ellátva (12. és 13. ábra) és a vízkamra falai között elforgathatóan van ágyazva. A (B') tok a (C C') belső cső által tartatik meg helyzetében, mely egyidejűleg az (A') gőzcső tömítésére szolgál. A csavarmenettel ellátott (b) csapszög az (A') csőben forog. A (B') tok a vízkamrának (P) zárlemezén kívül, végén négy- vagy hatszögű tokkal van ellátva. Ha már most az egyik cső megreped, mely ily készülékkel el van látva, a fűtő egy kulcs segélyével a (B') tokot 90°-kal elfordítja és ez által a 13. ábra jobb oldalán bemutatott záróhelyzetbe hozza, minek folytán a megrepedt cső a vízkamrától el van szigetelve és a kazán fűtése folytatható. Hogy a fűtő tudja, melyik a repedt cső, a 12. ábrában ábrázolt készülék alkalmazható. Ezen készülék vastag üvegből készült (M) csőből áll, mely higanyt tartalmaz s