16729. lajstromszámú szabadalom • Cserépkályha

Megjelent 1900. évi január l»ó 4-én. MAGY. KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 16729. szám. II/h. OSZTÁLY. Cserépkályha. MARKS OSZKÁR KÁLYHAKÉSZITO NAGY-BECSKEREKEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 junius hó 2-5-ike. Jelen találmány tárgyát egy oly cserépkályha képezi, melynek aljában egy öntöttvas betét van elhelyezve olyképen, hogy az a kályha fölső részének egyik oldalára vezeti az égésterményeket, a honnan az többszörös czirkuláczió után a kéménybe vezető csövön távozik, czélja pedig az égéstermények jobb kihasználása mellett a gyors melegítés. A mellékelt rajzon: az 1. ábra egy ily kályhának a 4. ábra y—y szerinti függélyes hosszmetszetét, a 2. ábra ngyanennek z—z szerinti függélyes hosszmetszetét, a 3. ábra az 1. ábrának x—x vonal irányában való keresztmetszetét, a 4. ábra az 1. ábrának v—v irányú keresztmetszetét ábrázolja. (a) a cserépkályha, a melynek alsó részében a (b c dV részekből álló tűzszekrénybetét szabadon áll, úgy hogy körülötte egy légcsatorna van képezve a betét fala és az (a) kályha fala között. A két fal közötti távolság rendszerint körülbelül 8— 10 cm. A betét három (b c d) részből áll, melyek egymás fölött állnak. A kályha hátsó falának alsó részében egy (r) nyílás van alkalmazva, a melyen át a hideg levegő beáramlik, mely a betét és a kályhafal között lévőcsatornában fölmelegedvén, az előfalban a (T) tüzelőajtó fölött és mellett, úgyszintén a (H) hamuajtó fölött és mellett alkalmazható (n) nyílásokon át kiáramlik. A betét azért készült 3 vagy több részből, hogy az egyes részek könnyen kicserélhetők és pótolhatók legyenek. A betét belülről egy vékony chamotte - falazással vonatik be. Az öntöttvas - betétnek ferde irányban fekvő födőlapja fölött egy (f) chamottelemez van alkalmazva, mely a kályha fölső részét annak alsó részétől teljesen elzárja. Ezen (f) chamottelapra vannak a huzatok építve. A tűzszekrény-betétből egy (hl) csatorna vezet a kályha fölső részébe, mely (g) (gl), továbbá (g2) és (g3) falak által több (h i j k) rekeszekre van osztva, a melyek egymással olyképen közlekednek, hogy a (g) fal fölső részében (1. ábra) egy (o) kivágás vezet az (i) rekeszbe, mely a (gl) fal alatt (ol)-nél közlekedik a (j) rekesszel, a mely viszont egy a (g3) fal fölötti (o2) kivágáson át közlekedik a (k) rekesszel (1. és 2. ábra). (k) rekesz a (gl) fal alatti (o3) kivágáson át közlekedik az (1) rekesszel, a melynek fölső részében alkalmazott (m) füstlyukon át a füst útja a kéménybe vezet. Megjegyeztetik még, hogy kisebb kály-