16728. lajstromszámú szabadalom • Bádogszelenczék köralakú rovatékainak légmentes zárására szolgáló gépek

utóbbit a (B2) ék elfordulás ellen bizto­sítja. A (C) állítógyűrű a (B) tok mozgását lefelé határolja és rendes állapotban a (Cl) rúgó a (Bl) csapágy fölső végére szorítja. (D) forgatható tengely, mely a (B) tokon áthalad, utóbbiban szabadon foroghat és egy alkalmas (Dl) csapágyban van ágyazva. Ezen tengely egy (D2) hajtótárcsával van ellátva és a (D5) peremmel bír, mely a tengelyen lehet megerősítve vagy azzal egy darabból lehet képezve. A (D) tengely alsó végén egy (E) sze­lencze ven, mely az (F) gyűrűben foroghat és egy ékalakban futó (El) horonnyal bír, melybe egy a (D) tengelyen megerősített (D3) ék fogódzik és így a szelenczét a ten­gellyel kapcsolja. Az (E) szelencze fúrása ki van tágítva, úgy hogy a tengely egy a szelenczéhez exczentrikus helyzetbe legyen hozható. A (D4) lemezrúgó a részeket egymáshoz központos helyzetben igyekszik tartani. Az (F) gyűrű a (B) tok alsó végén egy az utóbbi peremére csavart (H) csavaranyá­val van tartva; a (H) csavaranya egy (Hl) állítócsavarral van rögzítve. Egy a csavar­anyán vágott csavarmenet egy (K) gyűrűt vesz föl, mely az (L) mintagyűrűt tartja és a (KI) fogantyúval van ellátva, hogy for­gatható legyen. Egy (G-l) rövid orsón a (G) henger van elhelyezve, mely (Gl) orsó a (D) tengely alsó végén levő fúrásba illik. Ezen henger függetlenül és szabadon forog­hat, amennyiben az (F) gyűrű és a (K) csa­varanya egy kiugrása között lazán van tartva. Hogy a (B) tok és az ezzel összekötött részek fölfelé való mozgását határoljuk, az (A) állvány egy toldatában az (M) állító­csavar van elhelyezve. (N) egy függélyesen mozgatható asztal, mely a munkadarab föl­vételére és utóbbinak fölfelé a szerszám felé való szorítására szolgál. Hogy egy hengeres szelencze tödele vagy feneke az oldalfalakkal összeköttessék, az alkalmas módon készített rovatékkal bíró szelenczét az (N) asztalra helyezzük, melyet ezután emelünk és fölfelé szorítunk, hogy a zárandó szegélyt az (L) mintagyűrűn belül hozzuk és a munkadarab fölső végét a (H) csavaranya a (H2) toldatához szorítsuk, a midőn, a (H) csavaranya (B) tokkal és az ezzel összekötött részekkel együtt fölemeltetik. A (D) tengely (G2) fúrása elég hosszú, hogy a (G) hengernek a (B) tokkal együtt a (D) tengellyel szemben függélyes irányú moz­gást engedjen meg, mely utóbbi emelkedé­sében a (D5) perem által van meggátolva. A (B) fok emelése azt okozza, hogy az (E) szelencze (El) ékalakban futó hornyá­val a (D3) ék fölött csúszik, miáltal az egész fölfelé mozgó szerkezet a szelenczé­vel együtt a (D) tengelyhez képest oldal­vást mozog és a (G) henger a mintagyűrű­höz exczentrikus helyzetbe jut, mint a 2. és 3. ábrában föl van tüntetve. A (G) henger kényszerítve van, hogy a (D) tengellyel fo­rogjon, úgy hogy a (G) henger egymásután a zárandó szegély minden pontjához szo­ríttatik és az anyag a (G) henger és a formagyűrű között összeszoríttatik. Mivel a (G) henger egész szabadon és a többi részektől függetlenül foroghat, hengerlő mozgást végez és a munkadarab fölött el­halad a nélkül, hogy azon csúszna vagy annak fölületét megkárosítaná. Ez által az anyag rétegei fokozatosan kinyújtatnak, úgy hogy a legkülső réteg pontosan a minta­gyűrűbe illik és az egymásra fekvő fölüle­tek a szegélyben igen tömören egymáshoz sajtoltatnak és ezen állapotban maradnak, mivel a hengerlő és nyújtó erő csak a ro­vaték belső oldaláról hat kifelé. Ezután a (K) gyűrűt (KI) fogantyúval forgatjuk, hogy a mintagyűrűt a (H) csavaranya (H2) tol­data fölött elmozgassuk és ez által a munka­darabot szabaddá tegyük. A mintagyűrűt ezután a (K2) gyűrűig visszaforgatjuk, mely utóbbi a (K3) állító­csavarral tetszésszerinti helyzetben rög­zíthető. A 4., 5. és 6. ábrákban a gép egy vál­tozata van föltüntetve, melynél az (F) gyű­rűben egy több (G) hengerrel bíró (P) hen­gertartó forgathatóan van elhelyezve; egy kúpos (R) nyomótárcsa, mely a (D) tenge­lyen vau vezetve egy (Rl) rúgóval a (G) hengerek fölső végére szoríttatik, úgy hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom