16726. lajstromszámú szabadalom • Mótorkocsi
— 2 az (rl) kézi kerékkel (1. ábra) működtetett függélyes (r) tengelyen ülő (R) fogaskerékkel kapcsolódik (2. ábra). Az (S) motornak (11. ábra) térmágnesei a (T) szekrényben (6. ábra) vannak elhelyezve, melyet a (K) csövön lazán ülő (t) hüvely hord. A (K) cső az (L) tartóknak (11) hüvelyébe van becsavarolva (9. ábra), a hol is a (t) hüvely ezen tartókhoz fekszik. A (t) hüvely (tl) karokkal van ellátva (6. ábra), melyek (t2) csapágyakat hordanak, melyeknek mindegyike a (t3) süveggel bír. A fegyverzet tengelyén az (U) fogaskerék ül, mely a (J) tengelyre ékelt (Ul) fogaskerékkel kapcsolódik. Az (I) futó kerekek (3. ábra) lazán ülnek az (i) tengelyvégeken és a tengelytől csak az agyaikban elrendezett tetszőleges szerkezetű (U2) kapcsolások révén hajtatnak. A (J) tengely végeiu fokokkal van ellátva és a (K) cső (L) tartója és az (Ul) kerék (9. ábra) között a (Jl) görgők vannak elrendezve. Az (L) tartókban a (J2) hüvely van elrendezve, mely a (J3) antifrikcziós göigőket tartalmazza. Az (U Ul) fogaskerekek és a futó kerekek agyaiban elrendezett (U2) kapcsolások helyett lehetne differencziális hajtó szerkezetet is alkalmazni. Ezen kocsiszerkezetnél tetszőleges féket alkalmazhatunk. A mellékelt rajzban két fék van föltüntetve; az egyik a mellső (Ul) fogaskeréken van alkalmazva (9. ábra), míg a második a hátsó futó kerekek agyára van szerelve (2. ábra). Az első esetben a fék számára a (V) support a (v) karral bír (4. ábra), mely a (J2) hüvelyt körülfogó (vl) szemben végződik, melynek (v2) karja a (v3) csapágyat hordja, melyben az (Ul) fogaskerék (U2) karimája köré fektetett fékszalag megerősítésére szolgáló (v5) csap van ágyazva. Az említett fékszalagot a (v5) csap körül tetszőleges, a kocsivezető által befolyásolt szerkezettel göngyölítjük föl. A másik féknél a fékezés czéljaira a hátsó kerekek agya van fölhasználva. A (Gl) tengellyel (7. és 8. ábrák) a (W) tengely van összekötve, mely egyrészt a (Wl) emeltyűkart. másrészt a (W4) fékszalaggal összekötött (W3) emeltyűkart hordja. A (Wl) emeltyűkarhoz a (W2) lánez egyik vége van megerősítve, míg annak másik vége a kocsi mellső részén elrendezett és a kocsivezető kezeügyében lévő (z2) lábitóval (1. ábra) bíró (zl) tengelyre ékelt (z) emeltyűhöz van kötve. Ha a kocsivezető a (z2) emeltyűt lábával ellendíti, akkor a fék meglnízatik, míg ellenkező esetben a (W5) rúgó a féket kikapcsolja. A motor az (N) vázra részben az (Yl) rúd és (y) rúgók közvetítésével van fölfüggesztve, mely rúd a motornak (s) fülén jár át, a mikor is az (y) rúgók szabályozása czéljából az (yl) rúdon az (yl y2) csavaranyák vannak elrendezve. Az (Yl) rúd az (Y) tartón van megerősítve. Az 1. ábrában az (U és Ul) fogaskerekek a megvédésükre szolgáló (U3) szekrényben vannak elrendezve. Az áram zárására, illetőleg megszakítására és annak szabályozására tetszőleges kapcsoló készülékeket alkalmazhatunk. Ezen czélra a szakadozottan föltüntetett (Ql) kapcsoló szolgál (1. ábra), melyet a (Q2) kézi kerék segélyével működtethetünk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Motorkocsi, jellemezve egy a kocsi hátsó részével illetőleg a kocsiszekrénnyel kormányozhatóan összekötött mellső (J) tengely és egy (S) elektromotor által, mely a kocsiszekrény alatt van elrendezve és melyet mellső oldalán a (J) tengely hord, míg az a kocsi mellső részének helytálló részeivel ruganyos összeköttetésben áll, a mikor is a motor a közbeigtatott megfelelő hajtómű segélyével a tengelyt, illetőleg annak futó kerekeit forgatja. 2. Az 1. alatt igényelt motorkocsinak egy foganatosítási alakja, melynél az (S) elektromotor térmágnesei egy (T) tartóban vannak elrendezve, melyet a kormánytengelyt burkoló (K) csövön ülő (t) hüvely hord. 2. Az 1. alatt igényelt motorkocsinak egy foganatosítási alakja, melynél a kocsi mellső részének, illetőleg a (J) tengelynek (0) forgási csapja egy a mellső és