16707. lajstromszámú szabadalom • Hőléggép

származó, nyomás alatt álló levegő ömlik ke­resztül, akkor a turbinakerekek a turbina­lapátok alsó végével ellenkező irányban for­gattatnak. Ha ellenben a rendszer tengelye valamely erő által a turbinalapátok alsó vé­gével egybevágó irányban forgattatik, akkor a rendszer a legszélsőbb turbinán keresztül levegőt sziv be és azt (E)-nél sűríti, ha ott szabadon nem távozhatik, még pedig oly fokra sűríti, mellyel az expanzió-turbina­rendszerben bírt. Ha tehát ily kompresszió-turbinarendszert belső tüzeléssel ellátott hőlégkazánnal ak­ként kötünk össze, hogy az az általa előállí­tott nyomás alatt álló levegőt a kazánba hajtja, és ha ezt a kazánban való fölhevít­tetése után a megnagyobbodott térfogatnak megfelelően nagyobb expanzió-turbinarend­szerbe vezetjük, akkor az utóbbi forgásba ho­zatik és ha a kompresszió-turbinarendszer­rel kapcsolva van, az utóbbinak a szükséges forgást is kölcsönzi, egyszersmind a levegő­nek térfogati növekedése közben történt íöl­hevíttetéséhez képest megfelelő erőfölösle­get nyerünk a gépnek disponibilis munka­bírása gyanánt. Legelőnyösebbnek látszik, de nem föltét­lenül szükséges, hogy a két turbinarendszert (kisebb és nagyobb) ugyanazon forgásten­gelyre szereljük és ez által a méreteknek megfelelő kiszámítása útján minden külön át­tevést nélkülözhetővé tegyünk. Ekként a legtökéletesebben kerülhetjük el a futó alkatrészeknek érintkezését is, mert ámbár a turbinák magukban véve tö­mítést nem igényelnek, mégis az ily tömítés ott, hol a forgástengely a turbina-köpenybe belép, szükséges lenne; elmaradhat azonban, ha két turbina-rendszert részarányosán el­rendezve, azoknak közös tengelyét az 1. áb­rán föltüntetett módon súrlódásmentesen vezetjük rajtuk keresztül. A két turbinakö­penyt ugyanis a tengelyénél valamivel na­gyobb belső átmérőjű cső köti össze, mely­nek megfelelő bővülésében egy, a tengelyre erősített korong, a czentrifugális erő hatá­sánál fogva kerületén nagyobb légsürítést idéz elő, mint a mekkora a két turbina-tér­ben uralkodik, úgy hogv ily módon a sürí­tetlen levegőnek közvetlen átfolyása, a mint ez különben csekély nyomásingadozásoknál bekövetkezhetnék, teljes biztonsággal elvan kerülve. Természetes, hogy az expanzió-turbinák hajtására szükséges sűrített levegőt, erre szolgáló turbina-rendszer helyett, tetszőleges más kompresszor, például fúvó segélyével is előállíthatjuk. Két egyenlő expanzió- és két egyenlő kom­presszió-rendszernek részarányos elrendezése különösen akkor lesz előnyös, ha tengely­irányban minden nyomást ki akarunk küszö­bölni. A fűtés, ha gázalakú vagy folyékony tü­zelőanyaggal van dolgunk, nemcsak külön kazánban, hanem a kompresszió- és expan­zió-rendszerek köpenyeit egymással össze­kötő, a főtengely által átjárt terek egyiké­ben alkalmazható. Másként van ez szilárd tüzelőanyag alkal­mazásánál, a mikor külön fűtőkazán szüksé­ges, melynek belsejében van elrendezve a fa­laktól a bevezetett, nyomás alatt álló levegő által elszigetelt tüzelő tér, melybe a sűrí­tett levegőnek egy része közvetlenül az el­égés élesztésére akként vezettetik be, hogy annak oxygéntartalma szénoxyddá lesz, mely azután a tüzelő térből való kitódulásakor a környező sűrített levegőben szénsavvá ég el. Megtörténhetnék azonban, hogy a tüzelő­anyagon való súrlódás folytán ellennyomás lépne föl, mely az égési gázokat visszatar­taná, a sűrített levegőnek betódulását gá­tolná és ez által az elégést megakasztaná. Ennek elkerülésére, a mint ez a mellé­kelt rajz 3. és 4. ábráján föltüntetett két különböző szerkezeten látható, az égési gá­zok bevezetésére és a sűrített levegőnek a keverő térbe való bevezetésére szolgáló ve­zetékek egymás mellett akként vannak el­rendezve, hogy mindkét beáramlás ugyan­azon irányban történik és így a légáram a gázáramra és viszont a gázáram a légáramra szívóhatást gyakorol. Az ellennyomás léte­sülése tehát ekként a legnagyobb biztonság­gal el van kerülve. Az említett 3. és 4. ábrákban a betűk a következőket jelölik meg:

Next

/
Oldalképek
Tartalom