16707. lajstromszámú szabadalom • Hőléggép
származó, nyomás alatt álló levegő ömlik keresztül, akkor a turbinakerekek a turbinalapátok alsó végével ellenkező irányban forgattatnak. Ha ellenben a rendszer tengelye valamely erő által a turbinalapátok alsó végével egybevágó irányban forgattatik, akkor a rendszer a legszélsőbb turbinán keresztül levegőt sziv be és azt (E)-nél sűríti, ha ott szabadon nem távozhatik, még pedig oly fokra sűríti, mellyel az expanzió-turbinarendszerben bírt. Ha tehát ily kompresszió-turbinarendszert belső tüzeléssel ellátott hőlégkazánnal akként kötünk össze, hogy az az általa előállított nyomás alatt álló levegőt a kazánba hajtja, és ha ezt a kazánban való fölhevíttetése után a megnagyobbodott térfogatnak megfelelően nagyobb expanzió-turbinarendszerbe vezetjük, akkor az utóbbi forgásba hozatik és ha a kompresszió-turbinarendszerrel kapcsolva van, az utóbbinak a szükséges forgást is kölcsönzi, egyszersmind a levegőnek térfogati növekedése közben történt íölhevíttetéséhez képest megfelelő erőfölösleget nyerünk a gépnek disponibilis munkabírása gyanánt. Legelőnyösebbnek látszik, de nem föltétlenül szükséges, hogy a két turbinarendszert (kisebb és nagyobb) ugyanazon forgástengelyre szereljük és ez által a méreteknek megfelelő kiszámítása útján minden külön áttevést nélkülözhetővé tegyünk. Ekként a legtökéletesebben kerülhetjük el a futó alkatrészeknek érintkezését is, mert ámbár a turbinák magukban véve tömítést nem igényelnek, mégis az ily tömítés ott, hol a forgástengely a turbina-köpenybe belép, szükséges lenne; elmaradhat azonban, ha két turbina-rendszert részarányosán elrendezve, azoknak közös tengelyét az 1. ábrán föltüntetett módon súrlódásmentesen vezetjük rajtuk keresztül. A két turbinaköpenyt ugyanis a tengelyénél valamivel nagyobb belső átmérőjű cső köti össze, melynek megfelelő bővülésében egy, a tengelyre erősített korong, a czentrifugális erő hatásánál fogva kerületén nagyobb légsürítést idéz elő, mint a mekkora a két turbina-térben uralkodik, úgy hogv ily módon a sürítetlen levegőnek közvetlen átfolyása, a mint ez különben csekély nyomásingadozásoknál bekövetkezhetnék, teljes biztonsággal elvan kerülve. Természetes, hogy az expanzió-turbinák hajtására szükséges sűrített levegőt, erre szolgáló turbina-rendszer helyett, tetszőleges más kompresszor, például fúvó segélyével is előállíthatjuk. Két egyenlő expanzió- és két egyenlő kompresszió-rendszernek részarányos elrendezése különösen akkor lesz előnyös, ha tengelyirányban minden nyomást ki akarunk küszöbölni. A fűtés, ha gázalakú vagy folyékony tüzelőanyaggal van dolgunk, nemcsak külön kazánban, hanem a kompresszió- és expanzió-rendszerek köpenyeit egymással összekötő, a főtengely által átjárt terek egyikében alkalmazható. Másként van ez szilárd tüzelőanyag alkalmazásánál, a mikor külön fűtőkazán szükséges, melynek belsejében van elrendezve a falaktól a bevezetett, nyomás alatt álló levegő által elszigetelt tüzelő tér, melybe a sűrített levegőnek egy része közvetlenül az elégés élesztésére akként vezettetik be, hogy annak oxygéntartalma szénoxyddá lesz, mely azután a tüzelő térből való kitódulásakor a környező sűrített levegőben szénsavvá ég el. Megtörténhetnék azonban, hogy a tüzelőanyagon való súrlódás folytán ellennyomás lépne föl, mely az égési gázokat visszatartaná, a sűrített levegőnek betódulását gátolná és ez által az elégést megakasztaná. Ennek elkerülésére, a mint ez a mellékelt rajz 3. és 4. ábráján föltüntetett két különböző szerkezeten látható, az égési gázok bevezetésére és a sűrített levegőnek a keverő térbe való bevezetésére szolgáló vezetékek egymás mellett akként vannak elrendezve, hogy mindkét beáramlás ugyanazon irányban történik és így a légáram a gázáramra és viszont a gázáram a légáramra szívóhatást gyakorol. Az ellennyomás létesülése tehát ekként a legnagyobb biztonsággal el van kerülve. Az említett 3. és 4. ábrákban a betűk a következőket jelölik meg:
