16691. lajstromszámú szabadalom • Védőberendezés villamos vasutak fölső vezetékein

Megjelent 1900. évi január liö 3-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 16691. szaru. V/a. OSZTÁLY­Védőberendezés villamos vasutak fölső vezetékein. SIEMENS & HALSKE CZÉG BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 márezius hó 16 ika Ha valamely fölső vezetékes villamos vasút vezető sodronyát egy egyik sarkával a földhöz kapcsolt gyönge áramú berende­zésnek vezetékei keresztezik, akkor ezen utóbbi berendezés, ha egyik vezetéke elsza­kad és a villamos vasút vezető sodronyával érintkezésbe jön, ez utóbbi által nagyban veszélyeztetik. Ezen hátrány beszüntetése czéljából e vasútvezeték fölött eddig falé­ezeket, védő hálókat nagy védősodronyokat rendeztek el. Míg ezen elrendezésnél a fa­léczek és a védőhálók csak arra szolgálnak, hogy a keresztező vezetéknek leesése ese­tén a vasútvezetékkel való érintkezését meg­akadályozzák, addig a védősodronyok arra is alkalmasak, hogy ezen érintkezés esetle­ges bekövetkezésekor ennek következmé­nyeit elhárítsák. Ezt ugyanis az által érték el, hogy a védősodronyokat a visszvezeték gyanánt szolgáló sínekkel vezető összeköt­tetésbe hozták. Az elszakadt, leeső keresz­tező vezeték ugyanis legtöbbnyire nemcsak a vasútvezetékkel, hanem az a fölött lévő védő sodronnyal is érintkezésbe jön és ez által a vasútvezetéket a sín-visszvezetékkel összekapcsolja. A vasútvezeték által a le­esett sodronnyal közölt feszültség tehát a földfeszültségénél nem lehet sokkal nagyobb és ennélfogva a gyönge áramú berendezés­nek nem árthat. Minél kisebb azonban a védősodrony és a vasútvezeték közötti tá­volság, annál biztosabb, hogy a leeső ke­resztező sodrony nemcsak magát a vasút­vezetéket fogja érinteni. A jelen találmány szerint már most ezen távolságot sokkal kisebbre vehetjük, mint a milyenre azt eddig venni lehetett. Ezt pe­dig az által érjük el, hogy a védősodronyt közbenső szigetelő részek segélyével a vasút­vezetékkel közvetlenül összekötjük. Ez által egyidejűleg a vezeték egész elrendezését is egyszerűsítjük, a mennyiben pl. a védő­sodronyt és a vasútvezetéket ugyanazon harántsodronyra szerelhetjük, miáltal a vasútvezeték tartó oszlopait kisebb igény­bevételnek vetjük alá. A védősodrony és vasútvezeték közti csekély távolság következ­tében még azon előnyt is érjük el, hogy a védősodronyt a tolfiiggesztési pontok sza­porítása, a tartóoszlopok meghosszabbítása és egyéb pótló munkák foganatosítása nél­kül már elkészített vasútvonalaknál utólago­san is elrendezhetjük. A jelen találmány tárgyát képező beren­dezés a mellékelt rajzban két foganatosí­tási példában van bemutatva. A mint látható, az (a) vasútvezeték fö­lött az ezzel szigetelő (b c) és (i) közbenső

Next

/
Oldalképek
Tartalom