16679. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gőzvacuum szivatttyúkon a vezérműszelepek működtetésére az edényfalazatok kiterjedésének és összehúzódásának fölhasználásával

3 — idő múlva az (A) edényben keletkező nyomáscsökkenés által a (p) szelep kinyílik és a szórón át az (A) tartányba hideg víz fecskendeztetik, úgy hogy a gőz teljesen kondenzálódik és vákuum létesül. Az (A) tartány fölső végén levő (r) légbebocsátó szelep kismennyiségü levegőnek a tartányba való beáramlását engedi meg, mihelyt a gőznyomás kisebb, mint a külső légköri nyomás, miáltal a vákuum megszűnik. Ezen szelep úgy van berendezve, hogy a gőz elillanását megakadályozza. A (C) kifolyó csőtől egy (S) cső az (L) légüstbe vezet, mely légüst a szivattyúknál ismeretes hatással bír. Az eddig leírt készülék működése a következő : A szelepnek az 1. ábrában föltüntetett helyzete azon helyzet, melyet a gőznek a főszelep által való elzárása előtt vesznek fel, a midőn az (A) tartányból csaknem minden víz ki van szorítva. Ekkor az (A) edény a gőz melege által annyira kiterjeszkedik, hogy az emeltyűk a (j és j') szelepeket eltolják és ezáltal a (h) nyílást szabaddá teszik, a (h') nyílást pedig a gőztérrel hozzák kapcsolatba. Most a gőz az (E) kamrába az (f) tolattyú elé kerül, miáltal azt zárt helyzetébe tolja. A gőznyomás a tartányban most gyorsan csökken és a (p) szelep kinyílik, a midőn a szórón belépő hideg víz rögtön vákuumot létesít, mire a (B) SZÍVÓCSŐ fölső részén levő (b) szelep kinyílik és az (A) tartányba víz lép be. Az (r) szelepen bebocsátott kevés levegő a vákuumot idejében megszünteti és megakadályozza, hogy a víz a (d') lap fölé kerüljön. Ha a tartány ily módon vízzel megtelt, akkor lehűl és összehúzódik, miáltal a (G) emeltyű hosszabb karja lesiilyed és a szögemeltyű fölfelé álló karját az (o) rúgó ismét a nyugalmi helyzetbe (balfelé) visszahúzza. Az emeltyű ezen mozgása a segédszelepeket eltolja és a (h') nyílás szabaddá tétetik, úgy hogy a gőz az (E) ház ezen oldalából kifújhat. A (h) nyílás most akképen jön a gőztérrel kapcsolatba, hogy a gőznek az ellenkező oldalon kell az (E) házba belépnie, miáltal az (f) hengertolattyú ismét a nyitó állásba visszaszoríttatik. Most az (A) tartányba a gőz szabadon belép és a vizet a (c) szelepen át a (C) nyomócsőbe hajtja. Világos, hogy a segédszelep működése pozitív és nem vákuum által van létesítve és hogy az erő, melylyel a víz a tartányból kihajtatik, csak a kazánban levő gőz nyomása által van befolyásolva. Az itt leírt működés a szivattyú üzeme alatt állandóan ismétlődik. A 2. ábrában az 1. ábrában mutatott emeltyű-elrendezésnek egy másik kiviteli alakja van föltüntetve, mely lehetővé teszi, hogy a tartány falazat kiterjedése a segédszelepeknek egyik irányban való eltolására és a tartány falazatának összehúzódása az említett szelepeknek a másik irányban való eltolására használtassék föl. Ezen elrendezésnél a (G') emeltyű forgáspontja a (t) csapban van, mely csap egy a tartány fölső részén megerősített támaszban van ágyazva. A (G') emeltyű a (t') csap segélyével az (F') függélyes rúd fölső részével van összekötve. A (G') emeltyű hosszabb karja az (m') csap által a (H') könyökemeltyű rövidebb karjával van összekötve. Ezen csap egy mindkét emeltyűben alkalmazott (u) hasítékba állítható és a kivánt állásokban az (u') csavaranyával rögzíthető. A csap eltolása által a segédszelepek útja meghosszabbodik vagy megrövidül. Ezen szerkezetnél tehát a rúgó alkalmazása fölösleges. Az (F') rúd alsó vége itt (k2) és (k3) csavaranyával bír, melyek közül az egyik a szilárd (k') kar alatt és a másik afölött van elhelyezve. Ezen elrendezés működése lényegében ugyanaz, mint az 1. ábrában föltüntetett berendezés működése. A 4. ábra egy az 1. ábrában föltüntetett berendezéshez hasonló berendezést mutat, azonban itt az élek, azaz a támadó és támasztó pontok megfordítva vannak elhelyezve. Ezen berendezés működése olyan, hogy a segédszelepeknek az egyik oldal felé való tolására a tartány kiterjedése helyett annak összehúzódása használtatik fel. A 6. ábrában föltüntetett változat két hengerrel bír, melyek fölváltva megtelnek és