16676. lajstromszámú szabadalom • Önműködő készülék nagyobb nyomással bíró folyadékok vagy gázok alkalmazásánál veszendőbe menő munkának ipari hasznosítására

— 3 -lepen át azon (45) vezetékkel (6. ábra) van összekötve, melyben nagyobb nyomást kell előidéznünk. Belátható, hogy a vízvezeték csapjának nyitása után a víz a (15) és (50) csatornákon keresztül egyidejűleg fog a (19) szelephez áramolni (2. ábra). A kis henger fölső végén lévő (38) csőtoldaton ezenkívül a (20) manometer van elrendezve, mely az elért nyomást jelzi. A transzformátor működése már most a következő: A részeknek az 1. ábrában föltüntetett állásánál a vízvezeték nyomása a (15 16 és 17) csöveken és az (50) és (24) csatornákon keresztül a kibocsátó (26) szelep alá hat. A (27) bebocsátó szelep alatti tér ellenben a (25 23 és 34) csatornákon át a (14) elvezető vezetékkel van összekötve, míg ezen szelep fölött a (15) vezetékből a (36) csatornán át nyomás uralkodik. Ez által a (3) hengerbe torkoló (10) kiáramlási csatorna zárva tartatik, míg a (11) beáramlási csatorna nyitva áll. E szerint a nyomó víz a nagy (3) dugattyú aláfolyik és ezt fölfelé nyomja, miközben a levegő a dugattyú fölötti térből az (51) csatornán keresztül szabadon kiáramolhatik. A dugattyúk lefelé sülyedése közben a kis (5) dugattyú fölötti tér a (19) szelepen át vizzel telt meg, melyet a fölfelé hajtott kis dugattyú a (45) vezetékbe nyom. Röviddel a fölfelé irányított mozgásnak bevégezte előtt a (9) csavaranya a (30) horogba ütközvén, a (28) tolattyút megemeli illetőleg elállítja. A (27) bebocsátó szelep alatti tér akkor a (25) csatornán át a (28) tolattyúnak nyomó terével illetőleg a (17) nyomó vezetékkel köttetik össze, míg a (24) csatorna a (26) kibocsátó szelep alatti teret a tolattyú alatti térrel és ennek következté- i ben a (32 23 34) csatornákon át a (14) elvezető csővel köti össze. A (26) szelep fölött és alatt már most egyenlő nyomás fog uralkodni és, miután a szelep meglehetős súllyal bír, az saját súlyánál fogva lesülyedvén, a (10) csatornát megnyitja. Ekközben a (3) dugattyú löketének végére ért és az ezen dugattyú alatti víz természe- | tesen a nyitott (10) csatornán át lefolyhat. Ez által a (27) bebocsátó szelep fölött nyomáscsökkentés áll be, és minthogy ezen szelep csekély súllyal bír, •etZ clZ alatta ható vezetéknyomás által megmentetvén, a (11) csatornát elzárja. Minthogy a (3) dugattyúra víznyomás nem hat és mivel a kis (5) dugattyú fölé a (18) vezetéken és a (19) szelepen keresztül víz nyomul be, azért a két dugattyú lefelé fog hajtatni, a mikor is az (51) csatornán át a küllevegő a (21) hengerbe és a nagy dugatytyú fölé ismét beáramolhatik. Röviddel a lefelé irányított löketnek bevégezte előtt a (28) tolattyú az 1. ábrában föltüntetett állásba visszaállíttatik, a menynyiben a (31) beállító rész a (30) korongütközik. A bebocsátó szelep alatti víz ez által a (25) (23) és (24) csatornákon kiáramolhatik. Ezután a (27) bebocsátó szelep a vezetékből betóduló víz nyomása alatt lesülyed és ez által a (11) csatornát nyitja, míg a (26) kibocsátó szelep a (24) csatornán át beáramló víz nyomása alatt megemelkedik és a (10) csatornát elzárja. Ezután a részek mozgásai az előbb leírt módon ismétlődnek. Könnyen belátható ezek után, hogy a dugattyúk minden egyes löketénél a kis hengerben lévő víz nagyobb nyomással fog a (45) vezetékbe nyomatni és hogy ehhez a nagy henger köbtartalmának megfelelő vízmennyiség szükségeltetik. Természetesen ezen utóbb említett vízmennyiséget valamely tartályban fölfoghatjuk és azt mosásra vagy egyéb czélokra alkalmazva hasznosíthatjuk. A 6. ábrában példaképen ezen transzformátornak egy ásványvíz-géppel összeköttetésben való alkalmazása van föltüntetve. Az ásványvíz-gép szerkezete olyan, hogy a víz valamely likacsos falon át oly kamrába szoríttatik, melyben pl. öt atmoszféra-nyomásra komprimált szénsav van, úgy hogy a víz szénsavval telítődik. Ha a (15) csővel öszszekötött (41) vezetékben két atm.-nyi nyomás uralkodik és, ha a dugattyúk fölületeinek egymáshoz való viszonya 1:4, akkor a (40) transzformátor a vizet a jelen eset czél-