16669. lajstromszámú szabadalom • Villamos áramkapcsolás áramvezető sinek számára

— 2 — következtében benső kontaktus keletkezik, mely a sínek és a dugaszok között igen csekély átáramlási ellenállást biztosít, valamint nedvesség ellen jól tömítő összeköttetést létesít. Ezen átáramlási ellenállás csökkentésére úgy a dugaszokat, mint a sínvégek furatainak falazatát beónozhatjuk vagy beeziistözhetjük átb" Az ekképen beillesztett rézdugaszok a villamos sínkapcsolásnak a 2. pont alatt említett tartósságára és külső behatásokkal szemben való ellentálló képességére vonatkozó követelményét is kielégítik. Ezen, a sínek furatába bevert dugaszok alkalmazásánál a villamos kapcsolással ellátott sínvégeken föllépő rázkódtató és hajlító mozgásokat még külön kell tekintetbe vennünk ; ezen, a járműnek a síncsatlakozások fölött való elrobogásakor bekövetkező zökkenés, valamint az áramszedő sarúnak az áramszedő sínen való mozgása folytán származó rázkódtatás a dugaszok és a sínek furatai közötti benső érintkezést mindinkább lazítja, a mi különösen egyszerű dugaszok alkalmazásánál fog beállani, mert a dugasz a sín fúratában foroghat; ezen veszélyt villamos dugaszkontaktusoknál kettős vagy többszörös dugaszok alkalmazásával kerülhetjük el, ha ugyanis az egyes dugaszokat egy vezető anyagból készült helytálló darabbal kötjük össze, mely minden egyes dugasznak a fúratban való forgását megakadályozza. Ily kettős vagy többszörös dugaszok szerelésével járó nehézségeket az egyes dugaszokat összekötő daraboknak oly kiképezése által kerüljük el, hogy a dugasznak és fúratnak nem pontos illeszkedése esetén a különbségeket mérsékelt kalapácsütés segélyével kiegyenlíthetjük. Ily kettős dugaszok hat foganatosítási alakban az la—4c. ábrákban vannak föltüntetve. Az ily villamos sínkapcsolások kontaktusainak egy másik foganatosítási neme képlékeny fémvegyületek alkalmazásán alapszik, mely czélra különösen bizonyos higanyamalgamok alkalmasak. A higanyamalgamot az előzetesen megtisztított, amalgamozott sínre hozzuk, mi által rendkívül csekély átáramlási ellenállást érünk el, a mikor is a higany amalgam az áramot a sínek közti összekötő darabba vezeti, mely az amalgam fölfekvési helyén szintén amalgamozva van. Az összekötő darabnak a sínhez préselése által az amalgam összeszoríttatik, a mikor is gondoskodnunk kell arról, hogy az utóbbi oldalt ki ne térhessen, a mit rendesen az által akadályozunk meg, hogy az amalgamot parafa- vagy hasonló anyagból való keretbe ágyazzuk. Az 5a., 5b. és 5c. ábrában ezen kontaktusnak a kettős dugasszal való összeköttetésének egy foganatosítási alakja van föltüntetve, melynek alkalmazása különösen nagy áramerősségek vezetésénél bír nagy előnnyel. Ezen foganatosítási alaknál a két (b) dugasz közé az előbb említett képlékeny (c) fémvegyiiletek egyike van rakva, melyet a sínre préselünk, mire a rézdugaszokat tágítjuk. Áramvezető pályasíneknél az ily képlékeny fémvegyületeket akként alkalmazzuk, hogy azokat a sínek és hevederek közé helyezzük. A képlékeny fémvegyületeknek, ekkénti fölhasználása azon hátránnyal jár hogy már lefektetett síneken való alkalmazás esetén a kapcsoló hevedereket le kell oldanunk, a minek ismét más hátrányok járnak nyomában és hogy a hevedereknek üzem közben időközözkint szükségessé váló eltávolítása által a fényes fémfölületek a beszennyeződés veszélyének vannak kitéve. A következőkben leírandó és a 6a—9c. ábrákban föltüntetett elrendezések képlékeny fémvegyületek alkalmazását teszik lehetővé a nélkül, hogy a kapcsoló hevedereket le kellene oldanunk és a sínvégeket bármily furatokkal ellátnunk, a mint ez dugaszkontaktusoknál szükséges. Ezen kapcsolások minden egyes sín számára legalább is egy jól vezető anyagból készült csatlakoztató darabból állnak, mely anyag valamely képlékeny fémvegyületnek közbeigtatása után az előzetesen megtisztított és amalgamozott sínhez Bzoríttatik, a mikor is a képlékeny fémvegyületnek a parafakerettel együtt való összepréselését a csatlakoztató darabnak kinyúló karimája