16653. lajstromszámú szabadalom • Fonó kártoló rövid szálú anyagokhoz
Megjelent 1899. évi deczember lió 38-áii. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 16653. szám. XIV/n- OSZTÁLY. Fonó-kártoló rövid szálú anyagokhoz. DRUBY VILMOS HENRIK ÜGYVÉD WALTHAMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 január hó 13-ika. A találmány tárgyát rövid szálú anyaghoz való fonókárt képezi, melyet az jellemez, hogy egy finom kártoló nagy dobjához, egy közönséges gyűrűs leszedő van kapcsolva és hogy közvetlenül az utóbbi gyűrűi mögött egy-egy fonócső van alkalmazva. mely csövek tengelyei legczélszerűbben a kárttartógyűrű függélyes középsíkjába esnek és melyek egymáshoz szoruló belső pofákkal bírnak. A fonócsövek mögött bizonyos távolságban egy motola van elrendezve. Tegyük föl, hogy a forgó kártoló és forgó leszedő által lehúzott fátyolcsíkot a fonócsövön áthúzzuk, a motolára tesszük és ezután ezen utóbbi részeket is forgásnak indítjuk. Ekkor a fátyolcsíknak azon ponttól, hol a fonócső pofája megragadja egész addig a pontig terjedő része, hol a leszedő kárttartóról való lefejtése bekövetkezik, nagy sebességgel forog saját tengelye körül, miközben egyidejűleg a motola által húzva, az egymáshoz szoruló pofák között halad el. Ezen megmunkálás következtében a szalag szélességéhez és a fonás ós fölcsavarodás sebességéhez képest egy állandó sodrattal biró többé-kevésbbé finom szállá alakul, míg az előfonat fonásánál a fonócső és leszedő közötti nagy távolság és a szalagnak a fonócsőben való laza vezetése következtében a fátyolcsík csupán úgynevezett kanócczá alakul, melynek hamis sodrataa fonócső mögött ismét megszűnik. Egy leszedődobhoz tartozó összes fonócsöveket egy folytonosan körülfutó végtelen szín helyettesítheti, melynek két egymással szemben fekvő ellenkező irányban mozgó belső fölületükkel érintkező szíjrétei között a fátyolcsíkok huzatnak keresztül. Ebben az esetben nagyon czélszerű a szíj előtt minden kárttartógyűrű után egy-egy közönséges, azaz szorítópofák nélküli fonócsövet alkalmazni, mivel ezek az egyes fátyolcsíkokat egymástól elválasztják, s azokat már előzetesen forgásba hozzák. Lehet különben egymás mögött két ilyen szijat is elrendezni, mely esetben a közönséges foj nócsöveknek alkalmazása fölöslegessé válik; mindenesetre nagyon czélszerű az egyes fátyolcsíkok szétválasztása czéljából az egyes fátyolcsíkokat a legelső szíj két ága közé egy-egy tűfokon keresztül vezetni. A fonócsöveket illetve szíjat nem kell a leszedő közvetlen közelében elhelyezni, ha a fátyolcsíkoknak a fonócsövekhez való vezetésére vezető hengereket alkalmazunk. A fonócső torkolata és a leszedő közötti távolság meghatározására nem állítható föl pontos szabály, mert ezen távolság főleg a rostanyag minőségtől függ. Rövid szálú