16599. lajstromszámú szabadalom • Újítások mechanikai tüzelő berendezések utánadagolására szolgáló szerkezeteken

Itt a tüzelőanyag (1) garaton, (2) csatornán és (3) szállító rostélyon át jut be és az égési gázok elvonulási irányával ellenkező irányban mozog. Azon czélból, hogy egyidejűleg a mindinkább elégő anyagnak összehalmozódása biztosíttassák, a tűzhely ferdén fekvő (4) oldallemezekkel van ellátva. Mivel az anyag ennek következtében előre való haladása közben mindig kisebb térre szorul össze, természetesen föl kell halmozódnia. A kiégett salak (5) nyíláson keresztül hagyja el a tfízteret, mely nyílás külső levegő behatolásának megakadályozása czéljából védőlappal van ellátva. Azon tüzelő berendezésnél, melyet all-vel jelzett rajzok hossz- és keresztmetszetben mutatnak be, a tüzelőanyag bevezetésére szolgáló nyílást (1) jelöli. A tüzelőanyag (2) csatornán keresztül (x)-nél jut (3) szalagrostélyra s azzal együtt (y)-ig vízszintes irányban mozog, (y)-nál a rostély görbe vonalat képez és innen a tüzelőanyagot ferde irányban fölfelé vezeti (z) felé. E közben a tüzelőanyag egy része ismét visszahull, minek következtében a tűztérben (y és z) között összetolul és fölhalmozódik, (z)-nél a védő lemezzel ellátott (5) kibocsátó nyílás van az elégett salak számára. A Ill-al jelzett csoportban föltüntetett tüzelési berendezésnél a tüzelőanyagot (I)-nél vezetik be. (3) szállító rostély ferde lépcsős rostélyt képez és a tüzelőanyaggal együtt fölülről lefelé mozog. A mindjobban elégett anyag az ékalakkal bíró (4) előugrásra hull, mely azt szétosztja és az anyag előhaladása közben azt két oldal felé térítvén, fölhalmozza. A kiégett salak (5) nyíláson keresztül a hamurekeszbe hull. Míg az I, II és III-mal jelzett ábrákban bemutatott kiviteli alakoknál a tüzelőanyag szállítását az egész rostély mozgása végezte, addig a IV-gyel jelzett ábrák szilárdan álló, vízszintes irányban nyúló rostéllyal ellátott tüzelő berendezést mutatnak be. A tüzelőanyagot (I)-nél vezetik be, mely (r)-nél jut (3) rostélyra és azon (s) felé mozog. A rostély alatt két oldalról (a b) sín foglal helyet. Ezen sínekhez (p) keresztsinek vannak erősítve, melyek (q) fogakkal bírnak s ezek a rostély pálczái között keresztül nyúlnak, (a) és (b) sinek (c)-nél (f) exczenterekkel s (d)-nél (h) csapszögek közvetítésével (k) mozgatható tagokkal vannak összekötve. Ezen tagok (i) csapok közvetítésével (1) hídhoz vannak erősítve, mely a rostélypálczák támasztó fölületét képezi. Ha (f) exczenterek a nyíllal megjelölt irányban forognak, azon esetben (q) fogak oly módon mozognak, hogy azok a tüzelőanyagot (r) felől (s) felé továbbítják, (s)-nél a rostélyhoz a szilárd (t) lap csatlakozik, melyre a kiégett anyag jut. Az anyag itt fölhalmozódván, azt eredményezi, hogy a rostélyon lévő tüzelőanyag azon mértékben, a mint az (s) ponthoz közeledik, szintén összetolul és fölhalmozódik. Ha (q) fogak mind egyenlő hosszúak, azon esetben, mivel (a b) sinek (c)-nél magasabbra emelkednek, mint (d)-nél, így a velők összekötött (q) fogak is magasabbra emelkednek itt, minek következtében a tüzelőanyagot annál lassabban szállítják, mennél inkább közeledik az (s) ponthoz. Ha azonban a fogakat, mint ez az említett ábrákon is látható, (c)nél hosszabbra csinálják, mint (d)-nél, azon esetben az anyag továbbításának gyorsasága (r)-nél még növekedik. Lehetséges azonban a fogakat pl. középen, (c és d) között is rövidebbre választani, a minek a következménye | az, hogy a tüzelőanyag összehalmozódása (r és s) között történik. Tehát a szerint, a mint (q) fogaknak különböző hosszúságot adunk, szabadon rendelkezhetünk arra nézve, hogy a tüzelőanyagnak a rostély bármely részén tetszőleges tovamozgási sebességet kölcsönözzünk s így az esetről-esetre kívánatos rétegmagasságot a rostélynak más és más helyén tarthatjuk fönn. Hasonló berendezést mutat be lépcsős rostélyra alkalmazva az V-tel jelzett két ábra. A rostélypálczák között (q) tolókák foglalnak helyet, melyek (p) rudak közvetítésével (a és b) emeltyűkkel állanak összeköttetésben. Az emeltyűk (c cl) pontok körül forgathatók és (d dl)-nél (e) rudak közvetítésével (f) exczenterekkel vannak összekapcsolva. Midőn az exczenterek forognak, a (q) tolókák is