16582. lajstromszámú szabadalom • Ejárás és berendezés kötött perzsaszőnyegeknek mechanikai úton való előállítására
Megjelent 1891). evl deczember li<> 23-én. MAGY. ggr KIR. SZABADALMI g^H HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS J6582. szám. XIV/b. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés kötött perzsaszó'nyegeknek mechanikai úton való előállítására-PANITSCHEK HENRIK MŰSZAKI VEZETŐ ÉS AHORN JÁNOS MŰVEZETŐ SARAJEVÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 junius hó 27-ike. A smyrnaszőnyegek neve alatt ismeretes kötött szőnyegek durvák, hosszú bolyhhal, csekély csomószámmal (lma -re esik 20000— 40000 csomó) és ennek megfelelően csak igen nyers kivitelű rajzokkal bírnak, míg a perzsaszőnyegek főképen rövid bolyhuk, nagy csomó számuk az (egy m2 -re eső csomó száma 500000-nél nagyobb is) és a legfinomabb részletekig igen tisztán kidolgozott mintáik által tűnnek ki. A kötött perzsaszőnyegeket ép úgy, mint a smyrnaszőnyegeket, kézi munkával akként állítjuk elő, hogy a minta- vagy bolyhfonalak az alapszövet vetíilékének irányában a lánczfonalak köré füzetnek és azokhoz hozzáköttetnek. a mikor is a bolyhfonalakat egy tű köré fektetjük és csokrokat képezünk, melyeket aztán a tű kihúzása után fölvágunk vagy pedig körülbelül 40 mm-nyi hosszú fonaldarabokat használunk föl a kötésre, mi által a fonalaknak tűvel való kezelése és a csokrok fölvágása elesik. Miután egy sort az ismertetett módon megkötöttünk, az úgynevezett alapvetüléket vezetjük be, mely az egyes bolyhfonalakat megtartja és a szőnyegnek a tulajdonképeni szilárdságot kölcsönzi. A durva, hosszúbolyhú smyrnaszőnyegek és a finom, rövidbolyhú perzsaszőnyegek között lényeges különbséget képez a csomó fűzése. A smyrnaszőnyeg csomójánál a pamutdarabokat akként fűzzük a lánczfonál köré, hogy a kötő darab mindkét végét a kötő fonalpáron keresztül a szőnyeg föl színére vezetjük (A ábra), mi által a bolyh igen egyenlőtlenül oszlik el, amennyiben két lánczfonál között két végnek bolyha jut a fölszínre, míg két kötő fonalpár között semmi bolyh sem jut a fölszínre. Ha már most egy ilyen szőnyeget rövidre nyírnánk; akkor bordák keletkeznének, mert a bolyh az egyes csomók közötti hézagot nem képes befödni. Másképen áll a dolog a finom perzsaszőnyegek csomójánál, melynél, a mint a (B) ábrából látható, minden lánczfonál között egy bolyhvég jut a fölszínre úgy, hogy a bolyh teljesen egyenletesen oszlik el a szőnyeg fölszínén. Az ily módon készült kötött szőnyegek a hosszadalmas és fáradságos kézimunka folytán természetszerűen igen költségesek és tetemes pamutmennyiséget igényelnek. A jelen találmány tárgyát már most eljárás és berendezés képezi, melyekkel a kézimunka tökéletes utánzásán és a perzsaszőnyegek jellemző csomójának alkalmazásán kívül ezen perzsaszőnyegeket mechanikai
