16539. lajstromszámú szabadalom • Újítások hűtőkészülékeken

5 látható, mely a folyadékot a gáz leválasztása közben keringésben tartja. Ez a berendezés egy domború (Rl) fenékből és egy (Rá) középoszlopból áll. A fenék kerülete alsó fal közelében furatokkal van ellátva, hogy a folyadék szabadon beléphessen. Ha a folyadékot melegítjük, a fölül nyitott oszlopban fölemelkedik. Az oszlop fölött egy csésze van alkalmazva, azonkívül az oszlop még bizonyos számú (R3) furattal is el van látva, melyek különböző magasságban vannak alkalmazva, mi által a kiömlésnél változó vízoszlop magasságnak megfelelően változhatnak a kiömlő nyílások. A fölmelegedett folyadék a középen fölemelkedik. mint az a 10. ábrán látható, azután az oszlop (R3) furatán kifolyik, még pedig annak megfelelően, a mint a folyadékoszlop magassága a gáz kihajtásánál kisebbedik. Minden furat fölött egy-egy süveg van alkalmazva, mely a folyadékot lefelé tereli. A gőz ekkor a nyílásokon a gyűjtőbe mehet, az (S) szelep a levegő kibocsátására szolgál, míg az (81) szelepen a gáztól szabad folyadékot vezetjük el és a készülék töltésénél friss folyadékot vezetünk be. (T) egy hőmérő bevezetésére szolgáló cső, hogy a forró folyadék hőmérsékletét meghatározhassuk. A 13. és 14. ábrán látható sűrítő két (B) és (Bf) részre'vau osztva. A leválasztóból jövő meleg gáz a (B2) kigyós csövön emelkedik föl, melegének első részét a (B) tartálynak adja át, azután részben lehűtve a (Bl) tartályba megy. mely hőszigetelő anyaggal van burkolva. Minthogy eme tartály amúgy is kevesebb hőt köt le. mint a (B) tartály, azonkívül pedig a gyűjtőből az elnyeletőbe áramló hideg gáz által is hűttetik, kívánatos, hogy a meleget távol tartsuk tőle és így a cseppfolyósítást megkönnyítsük. A (B) tartály hőszigetelő-anyaggal burkolva nincs, sőt ellenkezőleg oly módon van berendezve, hogy melegét lehetőleg könnyen leadja, minthogy eme tartály hőmérséklete a környező levegő hőmérsékleténél amúgy is nagyobb. A 15. ábra a sűrítő egy laposra nyomott csövének metszete. A cső ellapításának az a czélja. hogy a gáz cseppfolyósítását megkönnyítsük. Ugyanis a gáz cseppfolyósítására saját nyomása szolgál, tehát az a körülmény, hogy a gáz térfogata kisebb, a kellő nyomás létesítését megkönnyíti azonkívül pedig a hűtőfölület nagysága változatlanul marad. A 16. ábrán sűrítő oldalnézete látható, továbbá az (E) cső és a gyűjtő kapcsolása is. Az (El) vége közel a gyűjtő fenekébe esik, de az (E2) cső valamennyire kiáll eme fenékből. Eme berendezésnek az a czélja, hogy a cseppfolyósított gáz a csövekben egy bizonyos irányban keringjen, t i. az (E. csövön menjen a kígyós cső alsó végéhez és az (E2) csövön emelkedjék föl, miután a hűtőtérben lekötött hő által fölmelegítetett. A nehézségerő okozta állandó keringés következtében a hűtőcsövek tartalma a vízmentes ammóniákkal vagy más gázzal a gyűjtőben tökékéletesen összekeveredik. tehát a tartalom hőmérséklete tökéletesen egyenletessé válik. (F) az átvezetőcső, mely a gyűjtővel egy elágazás útján van kapcsolva, ez az elágazás a gyűjtő fölső és alsó végével közlekedik. Az (F) cső ily módon nem szerepelhet lopó gyanánt és nem ürítheti ki a gyűjtőt, hanem egyszerű átvezetőcsövet képez, mely a fölösleges folyadékot időszakosan elvezeti a gyűjtőből és így vizet és vízgőzt vezet vissza a gázleválasztóba, ha víz. vagy vízgőz ment át a gyűjtőbe. (E3) egy szelep, melyen át a készülékből a készülék megvizsgálására szolgáló vizet elvezethetjük. A 20. és 21. ábrában (J) egy akkora tartály, hogy abba a hőfejlesztésére szolgáló tüzelőanyag elférjen. A (J) tartály kellően tömítve fémből készül, úgy, hogy a benne lévő borszeszvagy olajgőzök csakis a lángzón át távozhassanak. A tartály közepén egy (J3) légvezeték nyúlik át, a légvezeték és a tartály fölső része fölött egy darab (J2) drótszövet van kifeszítve, mely a lángzót képezi. A tartály közepén fölszálló légáramot a (J4) gomb segélyével lehet szabályozni. A (J) tartály üveg- vagy salakgyapjúval vagy más alkalmas, el nem égő anyaggal van töltve,