16539. lajstromszámú szabadalom • Újítások hűtőkészülékeken

pedig tartalékot is képez, mely a leválasztó fölmelegedésénél is tovább hat. Hogy üzemközben a vizet cseppfolyós vagy gőzállapotban a készülék más részeibe vezethessük, egy átvezetőcső gyanánt szereplő berendezés van alkalmazva, mely akkor vehető használatba, ha a készüléket néhányszor a közönséges üzem szerint használtuk. Eme berendezés a következő módon van kiképezve. A hűtőcső legmélyebb pontjától egy cső vezet a gyűjtő legmagasabb pontjához. mely a csőtől a gyűjtőben lévő ammóniák szintjétől egy visszavezetőcső vezet a leválasztóhoz. Ez a cső egy pontján meg van görbítve és így folyadékszelepet képez, tehát meggátolja, hogy ugyanazon az úton, melyen a folyadék távozik, gáz elszálljon, ellenben folyékony ammóniák, vagy ammoniákvíz szabad átfolyását megengedi, úgyhogy a különböző anyagok a készülékben még akkor is helyesen helyezkedhetnek el. ha ez az elhelyezkedés megzavartatott volna is, tehát a készülék mindig helyesen működhetik. A gyűjtő elég nagy, hogy a leválasztóban lévő vízmentes ammóniák benne elférjen és hogy ezenkívül még bizonyos üres tér is maradjon, tehát a folyadék szabadon párologhasson. A hűtőcsövek közvetlenül a gyűjtővel közlekednek, mely utóbbi hőszigetelő anyaggal van bevonva, hogy a hő a hűtőtartályba az alatt mialatt a gyűjtő oly gázzal telik meg, melynek hőmérséklete nagyobb, mint a hűtőtartályé be ne jusson. A sűrítő kigyós csövekből áll, a csövek keresztmetszete lapos vagy elipszisalakú, vagy pedig köralakúak. de különböző helyzetű eliapulásokkal vannak ellátva, úgy hogy az átömlési keresztmetszetük a fölületük kisebbítése nélkül kisebbedjék. Ennek következtében a gáz hisabban áramlik át, tehát a benne lévő összes hőt leadja, mielőtt a gyűjtőbe juthatna. A kigyócső tartályát egy fal gyakorlatilag két részre osztja, a hűtőkamrához közelebb fekvő rész hőszigetelő anyaggal van burkolva, úgy hogy a hűtő kamrába visszatérő gáz hűtő hatása a gáz cseppfolyósítására hasznosítható Minthogy a leválasztóhoz közelebb fekvő rekesz általában melegebb, mint a környező levegő, a tartály eme rekeszét hőszigetelő anyaggal nem burkoljuk. Hogy a készüléket megfelelően tölthessük, a leválasztót megfelelő menyiségű ammóniákvízzel kell megtölteni és a hűtőcsöveknek egész a gyűjtő fenekéig vízmentes ammóniákkal kell töltve lenniök. A készülék többi részében levegőnek nem szabad lennie. A melegítésre szolgáló lámpa berendezése sokféle lehet, általában egy fémből készült olaj- vagy borszesztartáliyal van ellátva. A fölső vagy lángzólemez erős bádogból készül és furatokkal bír, melyek a lángot eme lemez fölött egyenletesen osztják el. A hőnek közepesnek és bizonyos idő alatt állandónak kell lennie. A lángzólemez alatt egy megfelelő szemű drótszövet és ez alatt a borszesztartályban üveg vagy salakgyapjú van elhelyezve, mély a tüzelőanyagot fölszívja és a lángzóhoz szállítja. A lámpa közepén egy légcsatorna van alkalmazva. hogy a lánghoz levegőt vezethessünk és a borszeszt kedvező viszonyok között égethessük el. A csatolt rajzokon az 1. ábra egy hűtőkészülék hosszmetszete. melynél a gázleválasztót borszesz- vagy petróleumlámpa segélyével tartjuk üzemben, a 2 ábra a hűtőkészülék keresztmetszete, a 3. ábra homloknézete, a 4. ábra fölülnézete, az 5. ábra egy gázlámpa segélyével üzemben tartott hűtőkészülék homloknézete, a 6. ábra fölűlnézete, a 7. ábra a gázelválasztó és elnyelető függélyes metszete, a 8. ábra metszet a 7. ábra 8—8, a 9. ábra ugyancsak a 7. ábra 9—9 vonala szerint, a 10.. 11. és 12. ábra a készülék működési módját magyarázó sematikus rajzok, a 13. ábra a sűrítő függélyes metszete, a 14. ábra a sűrítő fölülnézete, a 15. ábra a sűrítő egy laposra nyomott csövének metszete, a Iti. ábra a hütőcsövek és a gyűjtő oldalnézete, a 17. ábra homloknézete, és