16535. lajstromszámú szabadalom • Újítás cziterákon és hasonló hangszereken

Megjelent 1899. évi cleczember hó tfí-á.11. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 165B5. szám. IX/d. OSZTÁLY. Újítás cziterákon és hasonló hangszereken. MELCHER LAJOS ZENÉSZ BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja Í899 julius hó 18-ika. Jelen találmány tárgya cziterák és hasonló hangszerek szerkezetén eszközölt egyszerűsítés, mely által a hangszer hangterjedelme két akkora, mint az eddig ismert megfelelő nagyságú hangszereké és a játszás megtanulása. és maga a játszás is rendkívül egyszerűsíttetik. Jelen találmányom elve a húroknak két csoportra való osztása, melyek egyike a másikat keresztezi, úgy hogy kétannyi húr nem foglal el nagyobb tért, mint az eddigi cziterák húrjai. Ezt az újítást előnyösen oly cziterákon alkalmazhatjuk, melyek dallamhúrokkal és csoportokba egyesített akkordhúrokkal bírnak. A csatolt rajzokon az 1. ábra felülnézetben és a 2. ábrán oldalnézetben egy kis hangterjedelmű és kevés akkorddal bíró czitera van ábrázolva, míg a 3. ábrán fölűlnézetben és a 4. ábrán keresztmetszetben az az újítás látható, mely lehetővé teszi, hogy az akkordok számát a a czitera nagyobbítása nélkül — megkettőztessük. A hangszekrény minden tekintetben az eddigihez hasonló. Mindkét itt ábrázolt hangszeren a dallamhúrok a trapeznek az alapra merőleges (A) oldala és az alappal ferde szöget képező (B) oldala között egyrészt fix szögek, másrészt (b) hangoló (szögek segélyével vannak kifeszítve. Az akkordhúrok négyes csoportokban egymástól elegendő távolságban vannak a dallamhúrok fölé keresztben kifeszítve és pedig a 2. ábrán egymással párhuzamosan, úgy hogy a czitera fölületének (C) alapján a (c) szögek keskenyebb (D) oldalán pedig a (d) hangoló szögek vannak megerősítve. A dallam és akkordhúrok hangoló szögei (E F) hidakkal vannak borítva, melyek kéztámasztékok gyanánt szolgálnak. A másik példán az akkordhúrokat ugyancsak négyesével látjuk csoportosítva. Hogy azonban kis téren két annyi húrt, illetőleg akkordot lehessen elhelyeznünk, a fix szögek és a hangoló szögek két fokozatot képező ágyba vannak ágyazva és pedig oly módon, hogy a czitera mindkét oldalán; két lépcső fok van alkalmazva, melyek közül a fölső (L Ll) lépcsők a hangoló szögekhez, az alsó (M Ml) lépcsők a szögekhez tartoznak. Ha már most például (8x4) akkordhúrunk van, akkor (4x4) akkordhúr az egyik fölső lépcső hangoló szögeitől az átelleni alsó lépcső szögeihez fog húzódni, de legczélszerűbben nem úgy, hogy egy-egy csoport négy-négy húrja egymás mellett feküdjék, hogy tehát egész csoportok váltakozzanak egymással, hanem