16532. lajstromszámú szabadalom • Berendezés végtelen papir vagy szövetszalagoknak időszakosan történő eltolására

— 2 sín látható. A (p2 p3) hengerek között lévő papirrész teljesen sematikusan van ábrá­zolva és ezért egyszerűség okáért egy ré­szét kivágva ábrázoltuk, a papírszalag tel­jesen tetszőleges lehet és pl. gyorsajtónál a njomtatóhenger alá megy vagy onnan jön. A (p2 p3) hengerek között lévő rész az, melyet időszakosan meg kell állítani. Ezt az (U) síneknek szabályos ide-oda moz­gása idézi elő, mely sinek teljesen azonos módon mozognak. Ebből a czélból a közös (Y) lengésten­gelyre két (X) emelő (melyek közül az egyik látható) van fölékelve és az (U) sín­nel például fogazás segélyével kapcsolva (1. ábra). Az (Y) tengelyen egy hasítékos (Z) emelő van fölékelve, melynek hasítéká­ban egy (a) csap tolható el. Az (a) csapba fogódzó (b) rúd egy kulissza segélyével van a (T) tengelyen vezetve és a (c d) csigák segélyével két oldalt alkalmazott (S) ex­czenterekre támaszkodik, míg az (e) fogas­kereket egy két akkora sugarú (f) fogas­kerék hajtja. A megállítás után föllépő el­tolódás nagyságát a (Z) emelőbe ágyazott (h) csavarorsó segélyével szabályozzuk. Mint­hogy ez által a (b) rúd támadási pontjának az (Y) tengelytől való távolságát megvál­toztatjuk, az (X) emelőknek, illetve az (U) síneknek kilengése megfelelően meg fog vál­tozni, bár az (S) exczenterek a (b) rudakat változtatlan hosszúságú kilengésre kény­szerítik. Ha pl. az (f) kerék minden félfordulatai illetve az (e) kerék minden teljes fordulata után egy bizonyos (n) hosszúságú papírcsíkot kell be-, illetve elvezetni, az (s sl) lehúzóhenge­reket és az elvezetőszerkezetet az (0 ke­rékkel alkalmas módon kapcsolva (pl. alkal­mas fogaskerekek közbeiktatásával) a meg­felelő kerületi sebességgel forgatjuk és a csapot oly módon állítjuk be, hogy az (U) rudak kitérése (|) legyen. Ha az (X) emelők az (f) kerék egy ne­gyed, illetve az (e) kerék egy félfordulata után balfelé lengenek, az (0) hengerről ezen idő alatt (|) hosszúságú papircsik húzatik le. Ugyanily hosszú papírcsík huzatik le egy fokozatosan meghosszabbodó hurok alakjá­ban az (f)-del tovább balfelé menő (V) hen­ger által is, úgy hogy a papir a (p pplp2 p3 wl) hengerek fölött nyugalomban marad. Egyidejűleg azonban a (VI) henger is (^)-del mozog balfelé, úgy hogy egy foko­zatosan megrövidülő hurok alakjában (|) hosszúságú papírszalag válik szabaddá t. i. ép oly hosszúságú szalag, a mily hosszú­ságú szalagot vezet el az elvezető készü­lék. Tehát az (Y) tengelynek balfelé való lengése következtében a (p) henger és a (wl) henger között lévő papírszalag nyuga­lomban van, míg a papirt baloldalt egyen­letesen vezetjük be és a jobb oldalt egyen­letesen vezetjük el. Ha az (X) emelők jobbfelé lengenek, a (V VI) hengerek az (U) sinekkel az (f) kerék második negyed fordulata alatt egy (|) da­rabbal mennek jobbfélé. Ekkor a (VI) hen­ger egy fokozotosan megnyúló papirhurok alakjában hosszúságú papirt venne föl, míg egyúttal az elvezetőhenger ugyancsak (|) hosszúságú papirt vezetne el. Hogy te­hát a papir el ne szakadjon, ugyanazon idő alatt (n) hosszúságú papírcsíknak kel­lene szabaddá válnia. Ez tényleg történik is, mert az ez alatt (^)-del jobbfelé menő (V) henger egy fokozatosan megrövidülő papirhurok alakjában hosszúságú papirt tesz szabaddá, míg az (0) papírtekercsről egyidejűleg ugyancsak (|) hosszúságú pa­pir huzatik le. A berendezés tehát tényleg 1. az (f) kerék minden félfordulata alatt (n) hosszúságú papírszalagot szállít, 2. ezt a szállítást időszakosan végzi, úgy­hogy az (f) keréknek egy negyedfordulata alatt a papir a megmunkálandó szakaszon nyugalomban van és a következő negyed­fordulat alatt eltolódik. A leírt berendezésnél a papír egyenletes be- és elvezetése, a megfelelően ide-oda mozgó és a (V) hengereket -viselő (U) sinek alkalmazása és a síneknek a (b) rudak és az (X) emelők segélyével történő hajtása lényeges. Lényegtelen az (X) emelők és az (U) rudak kapcsolásának módja, mely teljesen tetszőleges lehet. így pl. fogak helyett (g) kapcsolórudak (csuklók) is alkalmazhatók

Next

/
Oldalképek
Tartalom