16506. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémből vagy más anyagból álló tárgyaknak, különösen pedig csöveknek üvegrétegbéléssel való ellátására

— 3 eltávolítjuk és a cső fölső végén kinyúló üveget akár vágókorong, akár repesztés, vagy bármely más megfelelő eszköz vagy eljárás közvetítésével lemetszük. Természetesen, bármely tartánynak, vagy egyik végén zárt csőnek üvegbéléssel való ellátása alkalmával is hasonló módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy (1) matricznak alkalmazása fölösleges. Két ággal bíró (Y) csőnek üvegbéléssel való bevonása alkalmával szükséges, hogy a fúvót munkája közben még egy segédmunkás támogassa, (3) kapcsolóvassal, azaz egy tömör vasrúddal fölszerelve. A munka folyamata a következő : A csövet merőleges állásban (1) matriczra helyezzük és a fúvó, mind a két végüknél nyitott csöveknél, a 2. ábrában föltüntetett alakkal bíró üvegtömlőt a vastagabbik szárnak tengely irányában mindaddig betolja, míg csak az üvegmassza vége érintkezik a matricczal. Ezen pillanatban a segéd, a ki előzetes kapcsolóvasa végére a megfelelő mennyiségű üvegmasszát rávette, ezt az üvegtömlőnek az (Y) cső elágazásával szemközt lévő oldalához ragasztja (4. ábra). A fúvó ekkor fú bele a fúvócsőbe. A tömlő földúzzad, behatol az (Y) csőnek elágazó karjába, míg a segéd igyekszik vasrúdját ezen ágnak tengelyében megtartva, óvatosan kifelé húzni. (5. ábra). A fúvó folytatván a fúvást, a vasrúd lassanként teljesen kiér az elágazó karból és mindenik karnak külső végén (4. és 5.) gömb keletkezik (6. ábra). Ekkor az eljárás be van fejezve s nincs egyéb teendő, mint (1) matricz eltávolítása, (4. és 5.) gömbök letörése s az üvegcső szélének lemetszése vagy leköszörűlése, mint azt az előbbiekben előadtuk. Hasonló módon járunk el a (T) (7. ábra), vagy a három ágú (Y) alakú (8. ábra) csövek kibéllelésénél is, azon különbséggel, hogy ez esetben még egy segédmunkás alkalmazása szükséges, fölszerelve a harmadik csőágba illesztendő vasrúddal. A görbe cső kibéllelése alkalmával (9. ábra) ezen csövet rózsaszínűre izzítva, azon helyzetbe állítjuk (1) matriczra, mint az a 9. ábrán pontozott vonallal van föltűntetve, azon czélból, hogy a fúvó a fúvócsövének végén lévő üvegmasszát bevezethesse a görbe cső belsejébe s érintkezésbe hozhassa a matricczal. Midőn ez megtörtént, a csövet a 9. ábrában telt vonalakkal kihúzott helyzetbe állítjuk s a fúvás kezdetét veszi. (U) csőnek kibéllelése czéljából az említett csövet függőlegesen állítjuk a földre. A fúvó az üvegmasszát a szárak egyikébe annyira bemélyeszti, amennyire csak lehetséges. Erre egy segédmunkás, fölszerelve a kapcsoló vasrúddal, melynek végére előzetesen egy kis darab, viszonylag lehűlt üvegmasszát vesz, mely arra szolgál, hogy a rudat a fúvócsővel bevezetett üvegmassza végéhez ragassza, megragadja az említett üvegtömlő végét s fölfelé húzza mindaddig, míg csak keresztülhatol az (U) cső másik szárán. Midőn ily módon az üvegmassz.i teljesen bele van vezetve az (U) csőbe, a fúvó megkezdi a fúvást s mindaddig folytatja, mig csak mindenik szár végénél egyegy gömb keletkezik, mely fúvási erő mellett az üveg az (U) cső belsejében annak oldaához teljesen hozzásímúl. Midőn ily módon a csöveket vagy bármely tartányt üveggel kibélleltűnk, azonnal előkemenczébe szállítjuk, lehűtés végett, hol azoknak 20 — 24 óra hosszáig oly magas hőmérsékletben kell állaniok, mely elegendő arra, hogy az üvegréteg tapadása tökéletes legyen. Önmagától értetődik, hogy az üvegnek a 2. ábrában bemutatott alakra való hozásánál esetleg alakminták is alkalmazhatók, valamint, különösen nagyobb tárgyak kibéllelésénél, a munka menetét tetemesen megkönnyithetjük avval, ha a fúvást bármily módon komprimált levegő által végeztetjük. Mint az előzőkből látható, a találmánybeli eljárás lényegét 1. az üvegmassza keverési aránya és 2. az eljárásnál betartott magas hőfok képezi, mely egyrészről a kibéllelendő csőnek rózsaszínűre való kiízzítása, másrészről a meg nagyolt, előzetesen fúvott üvegalakoknak szorgos elkerülésében áll. Ezen czélból a fúvónak az először fúvócsöve végére vett üvegmasszát az 1. ábrában föltüntetett alak