16495. lajstromszámú szabadalom • Forgó mótor

Megjelent 18í)iK evi deczember lió 12-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 16495. szám. Vd/3. OSZTÁLY. Forgómótor. SCHLEGEL TIVADAR MAGÁNMÉRNÖK BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 május hó 1-je. A szóban levő találmány tárgya egy forgó gőzgép, mely a csatolt rajzon az 1. és 2. ábrán két egymásra merőleges sík szerint vett függélyes metszetben van ábrázolva. A 3. és 4. ábra vízszintes és függélyes metszetben ábrázolt részlet. A mótor az (a) tengelyre ékelt (b) kerék­ből áll, mely keréknek üreges koszorúja van. Ez a koszorú (c) rekeszekre van osztva, külső kerületén pontosan le van esztergá­lyozva, minthogy a kerülete a (d) rúgók és a (g) hengerben mozgó (f) dugattyú által lefelé nyomott (h) szárún csúszik. Az (f) dugattyú az üreges (i) dugattyúrúd segélyé­vel a (h) szarával mereven van kapcsolva, az (i) dugattyúrúd pedig egyidejűleg a gőzt a (g) hengerből a (h) sarú üregébe vezeti. A (b) kerék mindegyik (c) rekeszét egy-egy (j) rúgó segélyével kifelé nyomott (k) sze­lep zárja el. Mindegyik (c) rekesz egy-egy három [oldalú hasábalakú üreges teret ké­pez, melynek két alapja a kerékkoszorú két oldali sík falai, oldalfelületei pedig egy­részt a kerékkoszorú külső hengerföltilete, másrészt pedig az (o) és (e) falak által ké­peztetnek, mely utóbbiak közül az (o) falak sugárirányosak, az (e) falak pedig ferde helyzetet foglalnak el, úgy hogy az (e) fa­lak az (o) falaknál lényegesen nagyobbak. A gőz most már az (1) csövön a (g) hen­gerbe áramlik be, az (m) regulátor hatása alatt álló (n) szabályozó tolattyún az (i) du­gattyú rúdba és innen a (h) sarába áramlik, mely oly módon van méretezve, hogy min­dig legalább egy (c) rekesz legyen a sarú alatt. A gőz ily módon az épen a (h) sarú alatt álló (c) rekesz (k) szelepét kinyitja, a rekeszbe behatol és a rekesznek nem sugárirá­nyos falába ütközve, eleven ereje követ­keztében a kereket az (I) nyíl értelmében forgatja. A (b) kerék ennek következtében forgásnak indúl. A mint a (c) rekesz a (h) sarát elhagyta, a (k) szelep a (j) rúgó és a gőz nyomásának hatása alatt automati­kusan elzáródik, míg a következő (c) rekesz szelepét a gőz nyomása kinyitja és így to­vább. A szelep elzárása után a gőz nem szállhat el ós a mint a (h) sarú elé jut, ismét pótoltatik, úgy hogy gőzveszteségek ezen a helyen föl nem léphetnek. A (b) ke­rék egy zárt (p) burkolatban forog, mely a kerék lehűlését meggátolja és egyúttal a csapadék víz elvezetésére szolgáló (q) cső­vel van fölszerelve. A (c) rekeszekben ke­letkező csapadék víz elvezetésére a reke­szek oldalfalain alkalmazott, (r) rúgók ha­tása alatt álló, belülről kifelé záródó (s) sze­lepek szolgálnak, melyek a (b) kerékkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom