16462. lajstromszámú szabadalom • Kettős tolókával bíró gázelárúsító automata

A 4a, 5a, 6a, 6b és 7a ábrák a pénzda" ! rabok és a szelepet működtető emelő hely­zetét ábrázoló részletrajzok. A pénztoronynak nevezett (A) hengerbe a pénzcsatornán bevezetett pénzdarabok az (Al) hasítékon jutnak.be (2. ábra). A pénz­darabok saját súlyuk és lenyomható (B) dugattyú hatása alatt egy lapos letoló ágyra esnek, (1. ábra, mely a (C) tolókaburkolat fölső fölületén, illetve a tolókaburkolat és a megfelelő (Cl) födőlemez között a pénz­torony alatt foglal helyet és az (a) tolóka vezetésére szolgáló vezetőhorouy folytatá­sát képezi. A (C) burkolat párhuzamos vezetőhornyában egy másik (b) tolóka mozog, melyet az (a) tolóka szélén lévő szarvalakú (h) toldat föd le, míg a (b) tolóka egy (i) / nyelvben vagy ágban végződik. Ha az (A) hengerbe több pénzdarabot dobunk, azok először a 4a ábrán látható helyzetet fog­lalják el. A (B) henger lenyomásával, illetve a pénzdarabnak a 2. és 5a. ábrán látható helyzetbe vitelével a (v) szelep kinyílik, mert a tolókaburkolat kivágásában lengő, a pénztornyon fölfüggesztett (g) emelő, annak lejtős fölületével oldalirányban eltolatik és az (m) szeleprudazatot mozgásba hozzá. Az (a és b) tolókák mozgatására a (c) pont körül lengő (d) emelő szolgál, melyet a gázmérő működésénél a (z) csavarkerék­áttevés és az (x y) fogaskerékáttevés indít mozgásnak. A (d) emelő fölső vége (3. ábra) két (r s) hasítékkal bír. melyek az emelő ide-oda mozgásánál a tolókákkal mereven kapcsolt (e f) csapokra hatnak és az utób­biakat és velük a tolókákat is maguk előtt eltolják. Eme hasítékok hossza oly módon vau megszabva, hogy úgy az előre-, mint a hátramenetnél először a fölsó (a) tolóka mozduljon el, míg az alsó (b) tolóka még egy ideig a nyugalmi helyzetben marad. Ha most a pénzdarab bedobása és a (B) dugattyú lefelé mozgása következtében mint azt föntebb jeleztük, a (v) gázszelep nyílik, először is a (d) emelő mozdul el a gázóra hatása következtében az alatt, míg gáz vezettetik el. a 2. ábrán a látható helyzet­ből balfelé, tehát az (f) csap az (a) tolókát és az (f) csap balfelé, illetve a 4. ábra sze­rint fölfelé mozgatja. Ekkor az (a) tolókának a szarvalakú (h) toldatba átmenő része az előbb említett és a pénzdarab által oldalirányban eltolt (5a. ábra) (g) emelőnek (g2) toldatára nyomást gyakorol (6a. ábra), úgy hogy a pénzdara­bok oldalnyomás alól fölszabadulnak és ké­sőbb, a mikor az (a) tolóka visszafelé (jobb­felé mozgott, ismét leeshetnek. Ezalatt a (b) tolóka is megkezdi balfelé való mozgását és az (a b) tolókák együtt mozognak, mialatt az (a.) tolóka az előtte fekvő pénzdarabot magával viszi és a pénzgyűjtő szekrénybe veti. (6. ábra) Amint a (b) tolóka szélső hely­zetét elérte, a fölső (a) tolóka visszafelé való mozgása is megkezdődik, míg az alsó (b) tolóka még egy ideig a nyugalmi hely­zetben marad. Most már két eset lehetséges, vagy az. hogy a 6. ábra szerint letolt pénz­darab az utolsó volt, vagy hogy az (a) tolóka fölött még egy pénzdarab fekszik, mely az előbb letolt pénzdarab helyére és az (a) tolóka elé eshetik, amint az utóbbi elég messze visszafelé mozgott, miközben az (a) tolóka a (h) toldatba átmenő oldal­széleivel a (g) emelőt visszatartja (6a. ábra) és igy a pénzdarab megszorulását meggá­tolja. A pénzdarab a (g) emelőt csak akkor támasztja alá, mikor az (a) tolóka tovább mozog hátrafelé, tehát ebben az esetben a gázszelep nyitva tartását végzi. A másik (b) tolóka, mely az (a) tolóka visszafelé való mozgásának későbbi szakasza alatt vissza­huzatik. csak akkor jön működésbe, ha több pénzdarab le nem esik. ha tehát a leesett pénzdarab utolsó volt. Ebben az esetben akkor, a mikor az (a) tolóka a visszafelé való mozgásánál egy bizonyos helyzetét (7. ábra) elért, a (g) emlő a (h) toldat oldalfö­lületéről lecsúszik, tehát a (g) emelőszele­pet elzárhatja. Minthogy azonban a (b) tolóka (i) toldata a (g_2) toldatra fekszik a (g) emelő egyelőre csak annyira csúszhatik le, a meny­nyire azt a (b) tolókának kiálló (i) ága meg­engedi úgy, hogy a gázszelep mindaddig, míg a tolóka visszafelé mozgásánál a 4. ábrán látható helyzetbe nem jut, részben nyitva marad, tehát a fogyasztót az a körül-

Next

/
Oldalképek
Tartalom