16460. lajstromszámú szabadalom • Számológép

Az említett peczek (stylus) vége karom­szerüen van meggörbítve, azon czélból. hogy a láncznak nyúlványai a gépnek mellső réczén lévő záró görgők közé könnyen be­helyezhetők legyenek (3. ábra). A szekrénynek mellső végén (11) rovato­zás van alkalmazva, mely megegyezik az üzleti könyvek hasábjaival és arra szolgál, hogy a számolási műveletben szerepet játszó számjegyek könnyebben követhetők legyenek. A gépnek fölső végén a regisztráló nyílás mögött egy letörölhető táblácska foglal he­lyet, mely az eredmény följegyzésére, stb.-re szolgál. (ni) görgők, melyek a szekrény fenék­lapjából csak kevéssé állanak ki. csökken­tik a súrlódást akkor, a midőn a gépet va­lamely fölületen eltoljuk. A gép kezelési módja a következő: Azon czélból, hogy a gépen valamely szám regísztráltassék, a lánczfölület két ol­dalánál fekvő nagy számjegyeket vesszük zsinórmértékül, a peczket a megfelelő sorban a kívánt hasábra állítjuk be, könnyedén le­nyomjuk azon czélból. hogy a lánezot sza­baddá tegyük s ezt a gépnek mellső végé­hez vezethessük. Azon czélból pl., hogy 70-et regisztrálhassunk, a peczket a nagy 7-es számmal szemben, a jobbfelől számí­tott kolonnára állítjuk be és előre vezetjük. Oly számot, mely két vagy több számjegy­ből áll, oly módon regisztrálunk, hogy a különböző számjegyeket egymásután a fön­tebb említett módon helyezzük el a legké­nyelmesebben úgy, mint a föntebbiekben előadtuk, vagyis jobbról bal felé. A nullákat nem regisztráljuk, mivel a többi számje­gyeknek helyértéke a gépnek hasábos el­rendezése folytán úgy is meg van jelölve. Azon czélból, hogy valamely számnak ki­egészítő mennyiségét regisztrálhassuk, a bal oldali tábláknak kis számjegyeit vesz­sztik irányadókul az egyesek kivételével, a melyek a jobb oldali táblának kis szám­jegyei által regisztráltatnak. Ha pl. 567-et a kis számjegyek szerint regisztrálunk, a regisztráló nyílásnál 433 jelenik meg, mely szám a különbséget jelöli 567 és 1000 közt. Az összeadásnál a számjegyek vagy téte­lek a nagy számjegyek szerint regisztrál­tatnak egymás után, legelőnyösebben jobb­ról bal felé, mint föntebb említettük, mi­közben a lapnak fölső oldalán indulunk el s az összeadandó számokat a géppel kö­vetjük és ahol lehetséges, a gépnek mun­káját fejszámadással egészítjük ki. Pl. 475 és 25 egyetlen peczekvonással 500 gyanánt regisztrálható. Kivonás alkalmával a kisebbítendő a nagy számjegyek szerint, míg a kivonandó a kis számjegyek szerint regisztráltatik, mire a különbség a regisztráló nyílás­nál megjelenik; de az egyeneseket, me­lyek ezen műveletnél kivétel nélkül a leg­magasabb helyen állanak, a különbségnek el kell hagynunk. A szorzás a találmánybeli géppel a leg­gyorsabban eszközölhető, a mennyiben a szorzandó egyes számjegyeinek a szorzó egyes számjegyeivel való részeredményét a megfelelő kolonnákban a láncz föliilete regisztrálja, minek következtében az ered­mény a regisztráló nyíláson át láthatóvá válik. Az osztás alkalmával az osztandó először a gépben regisztráltatik, még pedig a nagy számjegyek szerint, ezután pedig az osztó az első részosztandó csoport után, a kis számjegyek szerint annyiszor regisztráltatik, a hányszor az osztó az első osztandórész­ben találtatik, mire az első maradék jelenik meg a regisztráló nyílásban egy és az első hányados a bal oldalon, Az osztandónak legközelebbi számjegyét ezután hozzácsa­toljuk a maradékhoz és a műveletet ismé­teljük mindaddig, míg csak az osztandónak valamennyi számjegyét igénybe nem vettük. A födő- és tizedestolókák az osztásnál igen előnyösen alkalmazhatók. Közönséges törtekkel, valamint megneve­zett számokkal, mint font, shilling, pence stb. a lánczvédőt alkalmazzuk, azon czél­ból, hogy a regisztráló kerekeknek tizedes összeköttetése időlegesen megszakíttassék és a műveletek az alosztályokkal külön vé­gezhetők legyenek. Az angol pénzzel való számításnál két védőlemezt kell alkalmazni, azon czélból, hogy a shillingek pence-ok

Next

/
Oldalképek
Tartalom