16406. lajstromszámú szabadalom • Elektromos áramkörök ólombiztosításai

Megjelent 181)9. évi deczember hó 4-én. MAGY. m K

I

RSZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 16406. szám. Vll/g- OSZTÁLY. Elektromos áramkörök ólombiztosításai. DAVIS HARRY FÜLÖP ELEKTROTECHNIKAI MÉRNÖK PITTSBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 május hó 3-ika. Jelen találmány elektromos áramkörök ólombiztosítékaira és hasonló készülékekre vonatkozik, melyben az ólomszál szerepe az áramot vezetni és megolvadása által az áramkört megszakítani, ily esetekben az olvadó térben nagy repesztő erő keletkezik és annak daczára, hogy az ily terek rendszerint nincsenek egészen bezárva, hanem egy kifuvó nyílással vannak ellátva, melyen a kiterjeszkedő levegő kijuthat, kívánatos különleges berendezéseket alkalmazni, hogy a foglalatok megsérülése és a kezelők veszélyeztetése elkerültessék. Nagy energiát vezető áramkörök főleg elektromágneses áramszakítók által vannak védve, azonban hogy az ily áramszakítók sarkainak megsérülése elkerültessék szokásban van egy mellék védőkészűléket alkalmazni, például egy ólombiztosítékot, mely a mondott sarkokkal párhuzamosan van kapcsolva. A jelen találmány szerint szerkesztett ólombiztosítékok különösen czélszerűek ezen czélra. habár ezek mind egyedüli védőkészülékek is alkalmazhatók egy elektromos áramkör számára. Találmányom lényege az ólomszálnak a készülék belsejében való oly elrendezésében áll. hogy ha az ólomszál egy rendkívüli áram következtében elszakad, akkor egy az ólombiztosíték belsejében elrendezett védőanyag az olvadótérben kiterjedő gáz folytán az ólombiztosíték foglalata felé szoríttatik. utóbbit tödi és megsérülésektől óvja. A találmány továbbá az ólombiztosíték mechanikai szerkezetére is vonatkozik, mely rendkívül erősre van készítve, hogy ellenálljon az olvadótérben lévő repesztőnyomásnak és egyidejűleg előállítása nem költséges ós nem nehéz. A mellékelt rajzon: az 1. ábra az ólombiztosíték és az alapzat nézete ; a 2. ábra egy hasonló nézetet mutat részben metszve; a 3. ábra a készülék alulnézete, a. midőn annak vége el van távolítva; a 4. ábra az eltávolított rész fölülnézete; az 5. ábra a 2. ábra (V -V) vonala szerinti metszete, és a 6. ábra egy hosszmetszet, mely az ólomszál egyik végét és annak foglalatját nagyobb léptékben mutatja. (1) az alapzat, melyre az ólombiztosíték van erősítve. Utóbbi a (4) függélyes olvadótérrel (2. ábra) biró (3) főrészből áll. A (4) tér az (5) oldalnyíláson át a (6) csővel közlekedik, mely a (7) fémszelenczén nyúlik át. A (7) szelencze egyik vége az ólombiztosí-