16387. lajstromszámú szabadalom • Újítások önműködő telefonkapcsoló állmásokon

- 8 '— most ii (9) tengely alsó végén csapágy van elrendezve a (30) rúdvasnak kihegyezett fölső vége fölött, mely a (31) rúgón belül van elrendezve, ennélfogva a súrlódás igen csekély még akkor is, ha a kapcsoló-főtengely sokkal hosszabb, mint a milyennek a rajzon föl van tüntetve, oly czélból, hogy több kapcsolókart vehessen föl, hogyha nagyobb számú kontaktcsúcs csoportra van szükség a kapcsolókészülékben. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő telefonkapcsolásra szolgáló ké­szülékeknél, melyeknek összekötő huzalai egyes csoportokba vannak osztva és me­lyek fokonként forgatható, valamint fo­konként hosszirányban eltolható kap­csolófőtengellyel bírnak: több (24 24' 24" stb.) kontaktcsoport elrendezése, me­lyeknek mindegyike több egymás mellett elrendezett (25) kontaktusnak egymáshoz párhuzamosan fekvő több sorozatából áll, mi mellett az összes kontaktusok egy hengerrész köpenyfölületén feksze­nek, úgy hogy minden kontaktcsoport számára elrendezett külön (22 22' stb.) kar a (9) kapcsoló-főtengely fokozatos for­gatása és fokozatos hosszirányú eltolása folytán a hozzátartozó kontaktcsoport minden egyes kontaktusával érintkezésbe hozható, összeköttetésben egy (18) segéd­kapcsolóval, illetve szelektorral, mely a kontaktcsoportok számának megfelelő számú kontaktussal bír s ezeknek mind­egyike egy-egy (22 22' stb.) kontakt­csoportkapcsolókarral áll összeköttetés­ben és a kapcsolófőtengelyen forgatható és hosszirányban eltolható (15) kapcsoló­kerék fokozatos forgatásának megfelelően egy az utóbbin elrendezett (20') kontakt­karral elektromos és mechanikai kap­csolatba lép oly czélból, hogy a (15) kapcsolókerék fokonkénti forgatása útján a kivánt kontaktcsoportot kiválasszuk, azután fokonkénti hosszirányú eltolás segítségével az illető kontaktcsoport ki­vánt sorozatát megállapítsuk és végül a (9)kapcsolófő-tengely fokonkénti; forgatása által az illető kontaktsorozat kivánt kon­taktusát megállapítsuk. 2. Az 1. alatt jellemzett elrendezésnél oly berendezés, hogy a (15) kapcsolókerék (20) kontaktkarja és a (18) segédkapcsoló vagy szelektor valamelyik kontaktusa közötti összeköttetés csak akkor létesül­het, miután a (18) szelektort egy vagy több fokkal forgattuk. 3. Az 1. alatt jellemzett elrendezésnél oly biztosító készülék, mely lehetővé teszi, hogy két már egymással összekapcsolt kontaktállomást a többi vezetékből ki­kapcsoljunk, oly czélból, hogy a beszél­getésnek valamely harmadik oldalról való zavarását, valamint hivatatlan meghall­gatását megakadályozzuk (1., 2., 3. és 3A. ábrák). 4. Az 1. és 3. alatt jellemzett elrendezésnél külön (41 42) elektromágnes alkalmazása a biztosítókészűlék működtetésére, mely­mágnes külön áramkörben van elrendezve. 5. Az 1., 3. és 4. alatt jellemzett biztosító­készüléknél a külön áramkörben elren­dezett zárószerkezet a kikapcsoló számára. 6. Az 1. alatt jellemzett elrendezésnél két külön (41 42) segédmágnes alkalmazása a (12 13) főmágneseken kívül, mely utóbbiak a fokonkénti forgatásra és fo­konkénti hosszirányú eltolásra szolgálnak, mi mellett mindegyik segédmágnesnek külön áramköre van, azonban ezen áram­körök egyike a főmágnes áramkörével közös és a két (41 42) segédmágnesnek egy közös (42') horgonyuk van, mely az önműködő kikapcsoló zárására szolgál. 7. Az 1. és 6. alatt jellemzett berendezésnél a (77) csengetyűmágnesnek oly elrende­zés. mely lehetővé teszi, hogy az elektro­mágneseken különböző erősségű áramokat bocsássunk keresztül. 8. Az 1. alatt jellemzett elrendezés egy kiviteli alakja, melynél a (9) kapcsoló­főtengely függélyesen áll és egy (31) rúgó hatásával szemben fokonként föl­felé tolható és fokonként forgatható, mi mellett az elrendezés olyan, hogy a be­szélgetés befejezése után az összes mű­ködő részek kikapcsoltatnak és önmű­ködőlég normális helyzetükbe térnek vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom