16348. lajstromszámú szabadalom • Gipszégető kemencze

— 2 — A tűzhely fölött és pedig a kemencze alsó köpenyének közvetlen közelében egy vasból, vagy más nehezen olvadó anyagból álló cső van elhelyezve. E cső egyik vége a rostélyzat hátsó részén hatol át és a levegő bebocsátására szolgál, míg másik vége a rostélyajtó fölött a rostélyzat mellső részén megy keresztül. A kemenczeajtóban és pedig ama nyílás fölött, melyen a cső. a kemencze mellső részén áthatol, egy nyílás van hagyva, mely egy köralakú karima segélyével arostélyzatban elrendezett csővel a kellő összeköttetést létesíti. A most említett összeköttetés egy könyökcső segélyével történik, mely végein alkalmas összekötő karimákkal van ellátva. A kemencze fölső részén, hátul, egy kibocsátócső van elrendezve, mely esetleg a kéményhez vezethető, úgy hogy ily módon a huzam nagyobbítható és az elszálló gőz kondenzácziója idézhető elő. Ezen módon egyszersmind az is megakadályozható, hogy a kemenczébe nedvesség jusson vissza. A mellékelt rajzban a találmány tárgyát képező gipszégetőkemenczének egy kiviteli alakja van bemutatva és pedig: 1. ábra a kemencze hosszmetszete, 2. ábra elölnézete, 3. ábra hátulnézete. A rajzban föltüntetett kemencze igen czélszerűnek bizonyult; természetes azonban, hogy a bevezetésben említett elv alkalmazása mellett a kemencze más kiviteli alakokban is készülhet. (A) a kemencze belterét határoló köpeny. Mellső végén e tér egy (B) ajtóval, hátsó végén pedig egy (L) kibocsájtócsővel, vagy csatornával van ellátva. Az (A) köpennyel párhuzamosan fut a külső (C) köpeny, mely az (A) köpennyel (Al) merevítő rudak vagy kapcsolódarabok segélyével van összekötve. Ily módon az (A) és (C) köpenyek közt egy (D) tér képződik, mely a petróleum, vagy egyeb magas hőfoknál forró szénhydrogén fölvételére szolgál. Fölső végén a (C) köpeny egy (E) csőtoldattal van ellátva, mely arra szolgál, hogy a folyadék a (D) kamrába bebocsátható legyen. E nyílás, mint már föntebb megemlíttetett, egyszersmind arra is szolgálhat, hogy rajta keresztül a petróleumnak, vágj egyéb a (D) kamrába öntött alkalmas folyadéknak hőfoka megfelelő mérés útján mindenkor megállapítható legyen. Az(M) betű a rostély helyzetét jelöli meg. A meleg levegő bebocsátására szolgáló cső (F) betűvel van jelölve. Alsó végén ezen (F) cső (Gj bebocsátó nyílással bír, míg mellső végén egy (H) karimával van ellátva. A (H) karimához egy (J) könyökcső csatlakozik, mely a (K) karimakapcsolat útján a (B) kemenczeajtóval van összekötve. A kemencze belsejében czélszerű egy átlyukasztott lemezt elrendezni, melynek czélja a meleg levegőnek kellő módon való eloszlatásában áll. Természetes, hogy a meleg levegő számára több (F) cső is lehet alkalmazva, mely czélból a kemencze szerkezetének csak igen lényegtelen átalakítása válik szükségessé. Epígy nem föltétlenül szükséges, hogy a meleg levegőt minden túlnyomás nélkül vezessük be, ellenkezőleg nyomás alatt álló meleg levegő is sikerrel alkalmazható. De a normális nyomás alatt álló levegő alkalmazása előnyösebbnek bizonyult. A természetben előforduló nyers gipsznek égetett gipsszé való átalakítására, ezen új kemencze alkalmazása esetén, a következőkép járunk el. Az égetendő nyers gipszet mindenekelőtt kis darabokra törjük és ezután a kemenczébe töltjük. A kemencze ezen megtöltése bizonyos körülmények között vasúti kocsik, vagy gördülő-kocsik alkalmazása mellett mehet végbe, melyeknek tartalma alkalmas szitákon keresztül üríttetik ki, miáltal egyszersmind a gipszdarabok kellő osztályozása létesül. A kemencze megtöltése után az ajtót elzárjuk, a könyökcsövet, mely a rostélyzatbó! indul ki, a kemenczeajtónyíláshoz illesztjük és a tüzet fölélesztjük. Ekkor rögtön légáram czirkulál a csőrendszerben, még pedig akként, hogy a levegő (G)-nél belép, a rostély fölött elhaladva fölmelegszik, a kemenczébe jut és végül az (L) csatornán keresztül eltávozik. E közben a meleg levegő a fölhevített gipszből elszálló gőzöket magával ragadja. Ha a meleg le-