16344. lajstromszámú szabadalom • Gázöngyújtó

Megjelent 1 <Si»í>. évi november hó 28-án. MAGY. SZABADALMI IÍIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 16344. szára. II/vl. OSZTÁLY. Gázönyyujtó. SCHULTZE KURT KERESKEDŐ BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 május hó 17-ike. A találmány tárgyát képező gázöngyujtó egyes fonalakból áll, melyek alumínium-nitráttal vagy más, savakban oldható, igen tűzálló földek oldatával vannak impregnálva. Ezek a fonalak bojtszerűen fekszenek egymás mellett (l. az 5. ábrán a (cl) fonalakat) és tömlőszerűen alkalmazott (c) platinadrótokkal vannak körülvéve. A (cl) fonalak annak a keveréknek többé-kevésbé hígított oldatával vannak itatva, mely az anyagiparban a fémes platinadíszítések előállítására használtatik és melyet terpentinnel tetszőleges arányban lehet keverni. Ezek a fonalak tehát platinát tartalmaznak és pedig a lehető legkülönbözőbb mennyiségben. Ha a bojtokat mintegy 75°-ra előmelegítjük és világítógázzal hozzuk kontaktusba, a bojtok azonnal gyorsan izzani kezdenek és a gázáramot meggyújtják. A bojtok előmelegítése czéljából az egyik fonál platinaszivaccsal vagy más, a platinaszivaccsal egyenértékű platinaképlettel van átjárva, vagy pedig ily fonál helyett egy platinaszivacsból vagy más hasonló anyagból készült (g) gyutacs (1., 4. és 6. ábra) van alkalmazva. Minthogy az összes a platinaszivaccsal egyértékű platinaképletek hydrogénben vagy hydrogéntartalmú gázokban, tehát világítógázban legalább is erősen fölmelegszenek, a gyújtásra előkészített (cl) fonalak, megfelelően előmelegíttetnek és ennek következtében csakhamar fehérizíásba jutnak, minek következtében az automatikus gyújtás biztosítva van. A legtöbb föld, mint az alumínium-, thorium-, zirkon- stb. föld fehérizzásnál fémes platinával érintkezve, oly módon változik meg, hogy az érintkezés helyén finoman eloszlott platinával, valószínűleg elpárolgott platinával egyesül, mely platinával mindaddig, míg szilárd fémes platina van jelen, mintegy ötvözetet képez. Ha szilárd platina nincs jelen, a hevítés következtében a platinabevonat is eltűnik, miért is az izzótestekre húzott platinavonalak, az úgynevezett platinasókkal «beiktatott» izzótestek csak rövid ideig gyújtottak. Hogy azonban az öngyújtó hosszabb ideig tartsa meg gyujtóképességét, a földdel impregnált fonalak finom platinasodronyokkal érintkeznek, melyek az elpárolgó platinát folytonosan pótolják. Annak, hogy a földön állandóan legyen platinacsapadék, az a fő föltétele, hogy a platinafém fölülete tiszta legyen, nevezetesen földdel bevonva ne legyen, mert ekkor a leírt hatás nem létesül eléggé tökéletesen. A platinasodronyoknak tehát tiszta fölületen kell a földfonalakkal érintkezniük. Nem szükséges azonban, hogy a fonalakat a platinasodronnyal körülteker-