16342. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés egyenáramú mellékkapcsolású dinamógépek és mótorok gerjesztésére

ségével egyenlő. A többi állásoknál a (B" (B) kefék közti feszültség értéke a legna­gyobb érték és zérus között fekszik. Ezen lüktető feszültségnek változását a 3. ábrában föltüntetett diagramm láttatja. A minden időpontban állandó (B B') fegy­verzetfeszültség (E)-vel van jelölve és a rajzban az (A B és C D) párhuzamos egye­neseknek egymástóli távolsága által föltün­tetve még pedig úgy, hogy az (A B) egye­nes a (B) kefének, a (C D) egyenes pedig a (B') kefének felel meg. Ez (E0 )-lal jelölt lüktető (B B") feszültség minden időpont­ban a (P) hullámvonalnak az (A B) vonal­tól való távolsága által tüntethető föl. Az (E0 ) feszültség zérussá válik, ha az (s) szeg­mentnek a (B) kefe alatti állásának megfe­lelően a (P) hullámvonal az alsó (A B) egyenest érinti. Az (E0 ) feszültség legna­gyobb értékét a (P) hullámnak és a fölső (C D) egyenesnek érintési pontjában éri el, vagyis, midőn (s) a (B') kefe alatt fekszik. A (P) vonal tehát majdnem sinus-vonal­alakú utat ír le, úgy hogy azt az (0 0') szymetrikus tengellyel és az (0 C) amplitude­vel bíró sinusvonallal helyettesíthetjük. A (P) vonal által már most (E') váltakozó áramú feszültség is van föltüntetve, melynek ampli-E tüdeje és melynek pillanatnyi értéke a (P) vonalnak (0 0')-tól való távolsága által van meghatározva. Ezen értékek pozitivek vagy negativek, a szerint, a mint azok az (0 0') tengely fölött vagy alatt fekszenek. A 3. ábrából látható, hogy az (E0 ) minden pillanatban az (A B és 0 0) egyeseknek egymástóli távolsága által meghatározott E — értékkel biró egyenáramú feszültségnek Li és az (E') váltakozó áramú feszültségnek összegével egyenlő. Ha már most a Válta-E kozó áram változását az (E) — 0 sin m. t. egyenlet által fejezzük ki, a hol is (t) a (T) ponttól számított időt és (m) a váltakozó áramnak szögsebességét, vagyis egy (pj sarkú gépnél a következő kifejezést jelenti: másodperezenkinti fordulatszám x p x x, akkor ezek szerint a lüktető feszültségnek E E egyenlete a következő: E„ 0 -)- sin. m. t. Ha a (B és B") kefék közé indukcziómen­tes (r) ellenállást igtatunk be, akkor abban E E (i0 ) áram keletkezik, mely az (i0 ) = ^ -j- .> sin. m. t. egyenlet szerint lüktető lefolyású. Az (i„) áramnak pillanatnyi értékei megfe­lelően választott lépték mellett szintén a (P) vonal (A B)-től való távolsága által tün-E tethetők föl es ugyanúgy egy - egyen­dX E aram es egy -- sin m. t, valtakozó áram oj 2r összegének tekinthetők. Ha az (r) ellenállás (L) önindukczióval E rendelkezik, utóbbi az egyenáramot nem befolyásolja, míg a váltakozó áramot úgy gyengíti, mint pházisában el is tolja és a váltakozó áram technikájának egy ismert törvénye alapján E sin (m t — 9) 1 = 2 /T -fm2L2 r2 értékre hozotik, a hol is tg© =~1 • • E szerint E E sin (m t — 9) jo = 2r +2 iy T^Í2L2 r2 Egy önindukczió befolyása alatt álló lük­tető áram a 3. ábrában szakadozott (P') vo­nal által van föltüntetve. (P') annál inkább közlekedik az (0 0') egyeneshez, minél in­kább kisebbedik az egyenletben a váltakozó áramú tag vagy más szavakkal: minél na­gyobb lesz az (m L) szorzat az (r)-rel szem­ben, annál inkább közlekedik tiszta egyen-E áramhoz, melynek nagysága ^ - tehát ep oly nagy, mintha az (r) ellenállás végein a p fegyverzetfeszültség -9 - hatna. A dynamógépeknek mellékkapcsolású te­kercselései azonban oly 11: gy önindukczió­val bírnak, hogy az (r) ellenállás az (m L)-el

Next

/
Oldalképek
Tartalom