16335. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés komprimált levegőnek ipari alkalmazás czéljából való újbóli fölhevítésére
(1) kompresszor és a (2) gyűjtő tartály, melyeknek bármelyikét alkalmazhatjuk. Ha az (1) kompresszort alkalmazzuk, akkor azt a (3) csővezeték segélyével a munkagépekkel kötjük össze; a rajzban két munkagép van föltüntetve, nevezietesen a (4) sziklafúró gép és a komprimált levegővel dolgozó (5) mótor. A (6) fölhevítő készülék a (7) tüzelési kamrával bír, mely előnyösen a légvezetékbe iktatott (8) köpennyel van körülvéve. A fölhevítő készülék belsejében a (9) rostély van elrendezve, melyen szilárd vagy majdnem szilárd tüzelési anyagot égetünk el. Előnyös tüzelési anyag gyanánt faszenet, kőszenet vagy anthraczitot aránylag finoman elosztott állapotban alkalmazni. A fölhevítő készülék rostélya alá a (10) cső torkol, míg a fölhevítő készülékből a (11) cső vezet el; ezen csövek a csővezetékből a fölhevítő készüléken át és a csővezetékbe visszavezetve, ez utóbbinak egy hurokelágazását alkotják. A (10) csőben a (12) szelep, a (11) csőben pedig a (13) szelep van elrendezve. Hogy a csővezetéknek a fölhevítő készülékkel szomszédos részében nyomáscsökkenést idézzünk elő, egy fojtó szerkezetet, pl. a (14) szelepet alkalmazhatjuk. Minthogy a munkagépek által fogyasztott légmennyiség a nyomáscsökkenést határozza meg és mivel a fölhevítő készüléknek égési kamráján átáramló komprimált levegő térfogata a hurokelágazás két vége közötti nyomáskülönbségtől függ, világos, hogy az elrendezés magamagát fogja szabályozni, miután a fölhevítő készülékben fejlesztett hő arányos az azon keresztüláramló levegővel. A hurokelágazáson és a fölhevítő készüléken átáramló levegő e szerint közvetlenül fog fölhevíttétni, mely ezután az égési termékekkel együtt a csővezetékbe visszaáramolván, mint már említettük, a többi légmennyiséggel összekeveredik. Czélszerű a, hurokelágazáson el nem vezetett komprimált levegőt is a (8) köpeny belsejében hőkisugárzás és melegvezetés útján fölhevíteni. A mint a 2. ábrában látható, a (7) égési kamra a (8) köpeny belsejétől el van választva, a hol is az ezek között elrendezett (15) tömítés a nyomó levegő kiáramlását megakadályozza. A (16) nyúlványok a (9) rostélyt hordják. A kamra alsó vége a (17) ajtóval és a (20) tömítéssel a csapokra ágyazott (19) kengyelbe szerelt (18) csavar közvetítésével tömítetten van elzárva. Az említett ajtóban a (21) csavarmenetes dugó van elrendezve, melynek leszerelése után az égés bevezetése czéljából gyújtó anyagokat helyezhetünk el a rostély alatt. Az égési kamra fölső falai az azbesztből, tűzálló téglákból vagy más szigetelő anyagból készült (22) falazás által vannak megvédve. A kamra fölső nyílása az alkalmasan befalazott (23) ajtó segélyével van elzárva^ melyet a (25) kengyelben elrendezett (24) csavar segélyével rögzítünk. A (11) cső a (26) köpennyel van körülvéve, melynek belsejében a (29) szeleppel ellátott (28) csőelágazás folytonos áramlást tart fönn. Hogy hamunak vagy más testeknek a munkagépekhez való átáramlását megakadályozzuk, czélszerű a (30) szitát elrendezni, habár az nem okvetlenül szükséges, különösen, ha az elvezetett levegő átáramlási sebessége jelentéktelen. Az 1. ábrában föltüntett (14) szelep helyett, a mint ez a 2. ábrában is látható, a lyukasztott (31) korongot lehet a légvezetékben elrendezni, mely lemez a fölhevítő készülék munkaoldalán az említett nyomáscsökkenést idézi elő. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás komprimált levegőnek ipari alkalmazás czéljából való újbóli fölhevítésére, jellemezve az által, hogy a komprimált levegőnek egy csekély mennyiségét tüzelési anyagon vezetjük keresztül ennek égésének föntartása és a keletkezett hő abszorbeálása czéljából és hogy ezután ezen közvetlenül fölhevített részleges légmennyiséget ismét visszavezetjük a levegőáramba. 2. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy foganatosítási módja, jellemezve a levegőáramnak (az elvezetett részmennyiség kivételével) ugyanazon hőforrás által melegkisugárzás és vezetés útján való fölhevítése által.
