16323. lajstromszámú szabadalom • Relais

vagy egyáltalában nincs jelen, vagy legalább semminemű hatást nem fejt ki. A mi a gerjesztés egyenletességét illeti, a mi abban áll, hogy a kifejezésre jutó mág­neses hatás, valamint a vonzásnak energiája egy és ugyanaz marad, ezen tulajdonság csakis akkor lehet jeleri, ha a vonaláram épen egyenlő vagy valamivel nagyobb hatást fejt ki, mint a helyi áram. Ha ugyanis pl. a helyi áramból keletkező mágneses hatás 5, míg a vonaláramból ke­letkező mágneses hatás 12, úgy az érvényre jutó hatás (a al)-nél 7, ellenben (b bl)-nél 12, vagyis az utóbbinál a hatás 5-tel na­gyobb, mint az előbbinél. Ha azonban a vonaláramból keletkező mágneses hatás gyöngébb vagy erősebb, pl. 36, úgy a hatás (a al) mágnespárnál 31; el­lenben (b bl)-nél 36, következésképen az utóbbinál szintén 5-tel nagyobb, mint az előb­binél. A föntebbi összehasonlításból a következő szabály állítható föl: A vonzóerő közötti vi­szony úgy az egyik (a al), mint a másik (b bl) elektromágnespárnál (illetőleg a (B) helyi áramból eredő hatás közt) ugyanaz ma­rad, bármily sok hullámzás legyen is a vo­naláram erejében. Hogy a találmánybeli relaisnek sarkítása teljesen megbízható és állandó, (a mi a be­vezetésben negyedik kívánatos tulajdonság gyanánt volt föltüntetve s a mi, mint is­meretes, az aczélmágneseknél nem található | föl), nem szorul bővebb magyarázatra, a ! mennyiben azi előzőkben leírt tulajdonságok-i nak szintén elválaszthatlan tartozéka. A legfigyelemre méltóbb mindenesetre a j bevezetésben említett ötödik tulajdonság, ; nevezetesen a mágneses hatás föllépésének határok közé való szorítása. Erős áramú re­laisk nagy számban vannak ugyan alkal­mazva, azonban oly polarizált relaisk, melyek j vagy csak gyönge áramok mellett gerjesz­| tenek, vagy pedig, melyeknek hatása megha­tározott áramerősségi határok között mozog, bejelentő tudomása szerint ez ideig nem is­meretesek. Azonban ez a találmánybeli re­laisknél elérhető, még pedig az által, hogy (b bl) mágnespáron kevesebb számú teker­j cselést alkalmazunk, mint (a al) mágnes­; páron. Ezen esetben (hol a vonaláramból kelet­kező mágneses hatás (b bl)-nél csekélyebb, mint (a al)-nél) s így (a al)-nek mágneses hatása különbség képezése után marad, na­gyobb, határ van szabva a vonaláram inten­zitása növekedésének. SZABADALMI IGÉNY. Polarizált relais, képezve a vonaláramtól körüláramlott (a al, b bl) mágnespár ál­tal, melyek (egy közös (h) fegyverzetet körülfogva) egymást keresztezik s me­lyek közül az egyik (a al) mágnespárt, még egy helyi áram folyja körül. 1 rajzlap mollóklcttol.) * VILA8 RÉ62VÉN*1 AílSASAG WOMCÁ.IA flUOAPáS 1 < N

Next

/
Oldalképek
Tartalom