16321. lajstromszámú szabadalom • Eljárások földalatti áramvezetéssel bíró közúti villamos vasutakon

gíttetnének, hogy épen elég erősek volnának a (C) szöggel kontaktust létesíteni. A hajtó áram ekkor is, ugyanúgy, mint előbb, a kellő pillanatban a szögnek hozzászorítását a (D) födélhez fokozni fogja. A (C) kontaktusszöget egy öntött vasból készült gyűrű hordja, mely az (F) szárnyak segélyével van a kontaktus-szelencze falazatába erősítve. Ezen szárnyak, melyek fölfelé vannak hajlítva és a vágányok felé irányítva, a mágneses tért az elektromágnesek (S) déli sarkaihoz vezetik vissza, mely utóbbiak a (B) sínnel összekötött ÍN) északi sarkokkal állnak szemben. Ezen visszavezetés azonban a nagy ellenállást kifejtő légrétegen keresztül igen hátrányos, a miért is azt a jelen találmány szerint elkerüljük, még pedig akként, hogy az (S) elektromágnes sarkok igen közel vannak elhelyezve az (F) szárnyakhoz, a mi a 2. és 3. ábrákban bemutatott elrendezéssel van lehetővé téve. A mágnessé tett (B) sínt (2. ábra) a tőle kétoldalt elhelyezett (Bl) lemezek között rendezzük el, melyek az elektromágnesek fegyverzetével lévén összekötve, két oly sarkot képeznek, melyek a (B) fősínéval ellenkezők. A mágnesező tekercs vagy függélyesen (2. ábra) vagy vízszintesen (4. ábra), vagy bármely más módon is lehet elhelyezve, hacsak a (B) fősín a (Bl) oldallemezek sarkaihoz képest ellenkező előjelű sarkot képez. A (Bl) lemezek igen közel lévén az (F) szárnyakhoz elrendezve, a mágneses térnek visszavezetése alkalmával föllépő ellenállás lényegesen csökkentve van; ezt azonban még inkább lehet csökkenteni az által, hogy a szelencze (G) részeit, melyekre a szárnyak belenyúlnak és melyek (Bl) lemezekkel szemközt állanak, mágnesezzük, mely czélból ezen részeket oly masszából készítjük, mely mágneses anyagok darabjait tartalmazza, melyektől az (F) szárnyakat az email-, azbeszt, vagy más szigetelő burkolattal lehet elszigetelni. A 2. és 4. ábrákban föltűntetett elrendezéseknél azon kompound-göngyölést, melynek elve az 1. ábrából kiviláglik, könnyen alkalmazhatjuk. A 2. ábrában ekkor az (A) cséve egy a. külön áramforrás által táplált göngyöléssel volna ellátva, míg az (Al) csévékben hajtó áram keringene. A 4. ábrában mindegyik cséve két részre volna osztva, melyek közül az (A) részekben a külön áram, az (Al) részekben pedig a hajtó áram keringene. Megeshetik, hogy a pálya fölszine, pl. víz vagy sóval behintett hó stb. által vezetővé lesz, a mikor is a vágány és a (D) födél között azon pillanatban megy át áram, a melyben a (C) szög a (D) födéllel érintkezik. Minthogy ezen áram a szög leesésekor megszakíttatnék, a szög gyors pusztulásnak volna alávetve. Ezen hátrányt az által kerüljük ki, hogy a (B) sín minden végére (3. ábra) egy vezető, de nem mágneses fémből, mint rézből, bronzból stb. készült (M) toldatot alkalmazunk. Midőn már most a mágnessé tett része a (B) sínnek a födelet elhagyta, a (C) szög leesik, a nélkül, hogy a fölületi áramot megszakítaná, mely a következő szelenczéből nyeretvén, az (M) toldatnak a (D) födéllel való érintkezése alatt tovább tart. SZABADALMI IGÉNYEK. Újítások földalatti áramvezetéssel bíró közúti villamos vasútakon, melyeknél az áramot mágnessé tett lemezek vagy sinek segélyével a vágány síkjában fekvő kontaktusszelenczékből szedjük: 1. Egy gyönge áramforrás, mely a (B) lemezt mágneses állapotban tartja és mi ly a kivánt pillanatban a hajtó áram által erősíttetik. 2. Egy természetes mágnességű (B) lemez, melynek mágnessége a kellő pillanatban a hajtó áram által erősíttetik. 3. A mágnesezett (B) fősínen vagy lemezen kívül egy vagy két (Bl) segédlemez, melyek az elektromágnesek fölső sarkait a pályasínhez közel hozzák. 4. A mágnesessé tett (B) fősín végein elrendezett, vezető, de nem mágneses fémből készült (M) toldatok. íl mjzlap melléklettel.) BŐSZ VÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUPAPBSTfcN