16315. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés robbanó gépeknél a robbanó keverék készítésére a hengerbe vetésére és szabályozására
Gyorsan futó motoroknál, melyeknek kis súly mellett nagy erőt kell kifejteniök, mint pl. a motorkocsik hajtására szolgáló gépeknek, a henger falában igen czélszerűen még egy (w) nyílást, illetőleg szelepet alkalmazhatunk, melyet a dugattyú mellső éle tesz szabaddá. Az (s) légszelep megtartható vagy el is hagyható. Eme berendezés következtében a (K) térben nagyfokú vákuumot létesítünk, tehát a tüzelőanyag energikusan párolog el, de végül mégis kellő mennyiségű levegőt szívathatunk be. Ebben az esetben tehát nagyobb mennyiségű keverék fog a munkahengerbe átnyomatni, mintha a levegő csupán csak a rúgó által terhelt (s) szelepen jutna be. Négyütemes motoroknál a töltési eljárást úgy lehet alkalmazni, hogy a henger mellső része ugyancsak kerékszivattyú gyanánt szerepeljen, szelepeit pedig oly módon vezethetjük, hogy a keverék a munkahengerbe1 a szívólöket kezdetén jusson be a munka oldalon. Ebben az esetben tehát a keveréket vákuum hatása alatt szívatjuk be, előzetesen megsürítjük, újból megritkítjuk és azután a munkahengerbe nyomjuk át. A robbanómotoroknak ismert hátránya az, hogy nehéz, tehát lassan égő keverékek alkalmazásánál a töltés egy része még ég, mikor a következő töltést a munkahengerbe bevezetjük. Ennek a keverék időelőtti meggyuladása a következménye, mi mintvisszalökés válik érezhetővé, nevezetesen akkor, mikor esetleg a keverékszivattyúban összegyűlt keverék is meggyúlad. Eme visszalökés kisebbítésére a szóban lévő gépnél a következő berendezéshez folyamodtunk. A (B) karbűrátor fölött van az (L) tér (2. ábra), melynek űrtartalma és alakja oly módon van megszabva, hogy akkor, mikor a töltés a munkahengerbe átnyomatik, teljesen kiürüljön, egyáltalában meggátolja, hogy robbanókeverék jusson a (K) térbe. Ha esetleg időelőtt történik a gyújtás, csak aránylag kevés keverék gyuladhat meg. A jelzett keverék készítési mód szerint dolgozó gép szabályozása egyszerűen oly módon történhetik, hogy a keverékszivattyú egy (o) nyílást alkalmazunk, melyet egy (r) szabályozó hatása alatt álló (p) fojtószelep a gép teljes terhelésénél elzárva tart, ellenben a terhelés kisebbedésénél fokozatosan kinyit, úgy hogy a szivattyú szívó és nyomóhatása kisebbedik és a munkahengerbe kevesebb keverék nyomatik át. Eme szabályozási mód alkalmazásánál a gép változó töltéssel dolgozik, a keletkezett és a munkahengerbe átnyomott keverék mennyisége pedig a mindenkori munkaszükségletnek felel meg. Ha a kisebbített (s) szelepet egy gázvezetékkel kapcsoljuk össze, a mótor a (w) szelepnek, illetve nyílásnak levegő bevezetésére való fölhasználásánál gázmotor gyanánt használható, az egyedüli eltérés csak az, hogy petroleumgőz helyett világítógázt használunk, az (L) tér szerepe és a szabályozó eljárás maga változatlan marad. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás robbanógépek üzemben tartására szolgáló levegő és tüzelőanyag gőzeinek benső keverékének előállítására, az által jellemezve, hogy a motorral kapcsolt (K) keverékszivattyú a beszivatás és kinyomás (löketváltozás) alatt a (B) tüzelőanyagtartállyal mindig nyilt kapcsolatban áll, úgy hogy egyrészt a tüzelőanyag szintje fölött létesített légritkítás következtében a tüzelőanyag bőségesen párologjon, másrészt pedig a keverék megsürítése következtében a tüzelőanyag és levegő bensőleg ke verődj ék és a fölösleges gőzök a tüzelőanyagba ismét lecsapódjanak, a megmaradt keverék pedig az (u) nyíláson vagy szelepen vagy mindkettőn a munkatérbe jusson. 2. Az 1. alatt jellemzett eljárásnál a rúgónyomás alatt álló (s) szelep a (B) tüzelőanyagtartály és karbűrátor fölött, oly czélból, hogy a levegőt szabályozható ritkítás alatt szívathassuk be. 3. Az 1. alatt jellemzett eljárásnál a (w) nyílás (vagy egy megfelelő szelep) a henger falában, melyen a dugattyú szívólöketénél levegőt szívat be és melyen a szivattyú belsejében uralkodó és a külső nyomás kiegyenlíttetik. 4. Robbanómotoroknál, melyek keverékszivattyúval dolgoznak, egy (L) tér a (B)
