16303. lajstromszámú szabadalom • Vezérmű gáz- és petróleum-mótorok számára

Megjelent 181)0. évi november lió 15-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 16803. szám. V/d/2. OSZTÁLY. Vezérmű gáz- és petroleummótorok számára. ECKHARDT HENRIK MÉRNÖK BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 junius hó 3-ika. A .jelen találmány tárgyát képező kényszermozgású vezérmű két, a dugattyú egy löketének ugyanazon útja alatt, de különböző időben működtetendő szelepnek egy közös szerkezet által eszközölt vezényeltetését czélozza. A mellékelt rajzban a fölső (a) szelep az égési anyag bevezetésére szolgál, míg az alsó (b) szelepen a gép indítására használt nyomó levegőt vezetjük be. A (bl) indítási szelepet a mótor működésbe hozatala alatt csak néhány fordulatig működtetjük, amely időtartamra az égési anyagok bevezetésére szolgáló (a) szelepet kikapcsoljuk. Miután a motort a nyomó levegővel működő gépként elindítottuk, az alsó (bl) szelepet kikapcsoljuk és helyette a fölső, az égési anyagok bevezetésére szolgáló (a) szelepet kapcsoljuk be, úgy hogy a mótor már most mint égési mótor működik. Ügy a nyomó levegőnek beáramlása, mint az égési anyagoknak bevezetése a dugattyú előmozgásának kezdetén történik. Mindkét közeget tehát ugyanazon (c) bütyökkorong és az ezzel kapcsolatban álló (d e f) és (g) Vezényrudazat segélyével működtethetjük. A szelepeket a következőképen kapcsoljuk ki és be: Előrebocsátjuk, hogy az égési anyagok bevezetésére szolgáló (a) szelepnek (al) kúpja kifelé, a (b) indítási szelep (bl) kúpja pedig befelé nyílik, és hogy az (al) kúpot egy rúgó, a (bl) kúpot pedig a hengerben uralkodó munkanyomás szorítja fészkébe. A két kúp tehát, a mint az az 1. ábrából látható, a szelepek nyitására alulról fölfelé, a szelepek zárására pedig ellenkező irányban mozog. A függélyes (e) orsó két végén ellenkező irányú csavarmenetekkel van ellátva, melyek az (f) és (g) szelepemeltyűvel összekötött (h) ós (i) csuklós közegekben vezettetnek. Az (e) orsónak négy oldalú hasáb alakjában kiképezett részén ülő (k) kézi kerék elforgatásával, tehát a fölső és alsó csukló forgási pontja közötti távolságot megváltoztathatjuk. A vezénymű indítási állásánál ezen két forgási pont közti távolság a legnagyobb; ennek következtében az (f) emeltyűnek mellső (fl) karja annyira le van szorítva, hogy az az (al) szelepkúpnak (a2) ütközőjét még akkor sem éri el, ha a (d) vezényemeltyű a (c) bütyökkorong által legnagyobb kilendülését éri el. Az orsó ezen állásánál az (i) csuklódarab oldalas csapjával a (g) emeltyűnek hozzátartozó kivágásában fekszik és ekként a (g) emeltyű a vezényrudazat mozgását követni és a (bl) indítási szelepet működtetni kényszerül. A (k) kézi kerék fölső része fogazással