16302. lajstromszámú szabadalom • Reakczió propeller
annyi idő alatt történjék, mint a vele összekötött kamaránák kiürítése, képezi azon találmányi föladatot, melyet bejelentő maga elé tűzött. Ezen föladatot oly módon oldjuk meg, hogy egymástól elkülönített exploziótérrel bíró két vízkamarát oly módon kapcsolunk össze, hogy az egyik kamarából kinyomott víz a másik kamarábjl az exploz; ógázokat kiszívja s ez által egyidejűleg az utóbbiba friss vizet szív be. Ila kölcsönösen összekapcsoljuk az egyik vízkamarának explozióterét, a másik kamarának vízkinyomó csövével ejektorszerűen működő cső által, úgy az egyik kamarából kinyomott víz egyidejűleg a máíik kamarából az exploziógázokat kiszívja ugyanakkor, a midőn az első kamarának kiürítése történik. Ily módon töltés és ürítés mindig összhangban állanak, bármily gyorsasággal történjék is a víznek kinyomása, mivel az utóbbi gyorsaságának növekedésével vagy csökkenésével az ejektor hatása is emelkedik vagy sülyed. Ha e szerint az explozióerőt vagy a vízkinyomó cső nyílását megváltoztatjuk, ez által egyszersmind a két kamarának töltését, illetőleg töltési és kiürítési idejét is módosítjuk. Azonban ezen időközök egymással mindig egyenlők maradnak, úgy hogy a víz folytatólagos sugárban nyomatik ki. Ehhez természetesen szükséges föltétel az, hogy az egyik tartányban az explózió mindig röviddel azon pillanat előtt következzék be, mielőtt még a másik vízkamra teljesen kiürült volna. Mivel a vízkamaráknak ily módon való töltésénél azoknak nagysága mellékes, a menynyiben a szerint, a mint a kamaráknak űrtartalma növekedik, azon képességük is vele együtt nő, hogy a másik kamrát újra tölthetik, ennek következtében a legnagyobb hajóknál is elegendő két vízkamra és exploziótér alkalmazása, ha annak kivitele valamely különleges technikai akadályba vagy követelménybe nem ütközik. A mellékelt rajzlapon a találmánybeli motor az 1—4. ábrákban különböző munkaállásaiban vázlatosan van föltűntetve, míg az 5. ábra ezen motornak egy hajón való elrendezését mutatja be, szintén vázlatosan. Ezen motor áll a két (A Al) kazánból vagy hengerből, melyek (B Bl) úszókkal, (C Cl) szívó- és nyomószeleppel, (D Dl) légj kompresszorokkal s az egymással oly módon i összekapcsolt (R Rl) csővezetékből áll, hogy ! a két henger egymással összefüggésben dolgozik. Szerkezete mindkét hengernek tökéletesen megegyezik. Mint a bevezetésben is említettük, a bajónak előremozgatása az által történik, hogy a vízzel töltött, pl. (Al) hengerben (1. ábra) valamely explozió-keveréket gyujtunk meg, minek folytán a gázok a vizet (Cl) szelepen át kinyomják. Az exploziógázok először (Bl) úszóra hatnak, mely a vízzel 'együtt sülyed le s mivel fölső fölülete néhány explózió után fölmelegíttetik, ennek következtében meg van akadályozva az, hogy a forró gázok a víz föliiletén lehűttessenek és ez által explozió-erejükből veszítsenek. Az exploziógázok azonban a vizet nemcsak egyedül (Cl) szelepen át nyomják, hanem azonkívül (Dl) légkompresszorba is űzik, nrvel mint ismeretes, a hydraulikus nyomás minden irányban egyenlően terjed. A légkompresszor áll egy légmentesen zárt hengerből, mely a (d) visszacsapó szeleppel ellátott közfal által egy fölső és egy alsó kamarára osztatik. A fölső kamra az (El) csappal ellátott (el) cső közvetítésével öszszeköttetésben áll (Al) hengernek fölső részével, míg az alsó kamra (f) szelepúszóval van ellátva, mely a megfelelő pillanatban azon (F) csövet, mely (Dl) kompresszort é;i (Al) hengert összeköti, elzárja. A légkompresszornak alsó kamarája (d) szelepen keresztül levegővel telt meg és (El) csap el volt zárva, mialatt az explózió (Al) hengerben megtörtént. A légkompresszornak alsó kamarájába íí'l) úszószelepnek fölemelése után benyomuló víz a levegőt az alsó kamarából a fölső kamarába űzi. Ezen kamarában a levegőnek meg kell maradnia, mivel (El) csap el van zárva s viszont (d) szelep is azonnal elzáródik, mihelyt a nyomás az alsó kamarában megszűnt. A (Cl) szelepen kiáramló víz, mint az az
