16300. lajstromszámú szabadalom • Fémeknek vagy fémötvözeteknek elektrolysis útján való előállítására, ill. szinítésére szolgáló készülék

- 2 (f) tölcsér nem vezeti az elektromosságot kö- , vetkezésképen az (o) és (k) gyűrűk, vala- I mint a (q) és (p) pálczikák egymástól el í vannak szigetelve. Ha tehát a (h) cső nyílásain az elektro- \ lyttömeget az (f) tölcsérbe vezetjük, ez át- I hatol az (i) rostélyon és a fémöntvény tűk- j rének határolt részére jut és utóbbival egyensúlyba helyezkedik. E mellett a kathód tükör megfelelően sülyed, pl. az (A—B)föl­szintől a (C—D) fölszinig, a nélkül azon­ban, hogy az alsó tölcsérnyílás szabaddá válnék. Ugyanoly mértékben az elektrolyt tükre a tölcsérben, a fémoszlopok egyensúlyának megfelelőleg emelkedik, pl. (F—G) fölszinig. Ha tehát a föntemlített (i) anód (pozitiv) rostély a (p) szénpálczikák és a (k) gyűrű a (q) szénpálczikák által az elektromos áram­forrás pólusaival összekapcsoltatik, akkor a bevezetett elektroLvttömeg hozzávezetésé­nek szabályozása mellett lehetőleg szubtili­san meghatározott anyagmennyiség vettetik alá az (i) rostély és a kathód-tükör között lévő kamrában az elektrolytikus szétbontás­nak. Az elektrolytikailag kiválasztott fém a kathód-tükör által fölvétetik a kiválasztott anyag közé, a fölszabadult gázok a (g) födő (1) cső nyílásán távoznak. Az olvasztó üst ily módon meg van védve az elektrolyt által való szétbontás és a szét­bontó gázok érintése ellen, következésképen fémből állítható elő. Jelen leírt készülék egyúttal alkalmas bár­mely fémsó szétbontására (elektrolyzisére), bármely elektrolytikai munka végrehajtá­sára, fémek és fémötvözetek előállítására, vagy azok egyidejű redukcziójára (sziníté­sére). Ha pl. aczélat akarunk készíteni, akkor a készüléket olvasztott nyers vagy szürke vassal, vagy a kettő keverékével és az (f) tölcsért olvasztott, vízmentes chlórmagné­ziummal tápláljuk. A (p) és (q) szénpálczikák az elektromos áramforrás pólusaival lesznek összekapcsolva és a nyers anyag állandó adagolásáról gon­doskodva. A chlórmagnézium az anód, a fémtükör a kathód. A rostély és az ömlesztett fém fölszine közötti térbe bezárt chlórmagnéziumréteg mindig chlórra és magnéziumra bomlik. A kivált fém a vasolvaszték fölszine által föl­vétetik, melynek relativ széntartalma a fém­tartalom egyidejű nagyobbodásával csökken. A fejlődött chlór fölszáll és az (1) cső vé­gén elvezettetik. A kivált magnézium pedig a vassal egyesül aczéllá a relativ széntarta­lom csökkenése mellett. Az előállított aczél képződésének megfe­lelő mértékben, az (e) kiömlő csövön lefo­lyik. A készülék tehát a nyers anyag ál­landó hozzávezetése mellett minden megsza­kítás nélkül működik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fémeknek vagy fémötvözeteknek elek­trolyzis útján való előállítására vagy szi­nítésére szolgáló készülék, jellemezve az (e) kiömlő csővel ellátott (b) olvasztó üst által az állandóan hozzávezetett fémol­vaszték fölvételére, továbbá fölülről az üstbe nyúló és alkalmas nem vezető anyagból készített (f) tölcsér által, mely­nek lefelé nyúló nyaka képezi a szétbontó kamrát, mely utóbbi fölül egy elektromos áramforrás egyik sarkának kapcsolására szolgáló vezető, tűzálló és vegyileg meg­támadhatatlan anyagból készült födővel van elzárva és ettől elszigetelve, az elek­tromos áramforrás másik sarkának kap­csolására szolgáló és a megömlött fémbe benyúló gyűrűalakú (k) erősítést hord, a hol az áttört fenék megközelítőleg a ki­ömlési fölszinen fekszik, míg a tölcsér­nyak annyira nyúlik lefelé, hogy annak gyűrűszerű vastagodása a fémolvasztók fölszinén az elektrolyt súlya következté­ben való leszorítás által állandóan az ol­vasztókba nyúlik, olyképen, hogy min­dig meghatározott mennyiségű, a kamra áttört feneke és a fémolvasztók fölszine között lévő elektrolytanyag van az elek­trolytikus szétbontásnak alávetve és en­nek folytán a fejlődő gázok nem hathat­nak károsan a (b) olvasztó üstre, úgy hogy az utóbbi- fémből készíthető. 2. Az 1. pont alatt igényelt készülék (f) töl­csér része, jellemezve az által, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom