16296. lajstromszámú szabadalom • Fűtési berendezés gőztúlhevítők számára

Megjelent 181)9. évi november lió 6-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZARA DALMI LEIRAS 16296. szám. Ve/2. OSZTÁLY Fűtési berendezés yőztúlhevító'k számára. SONNENSCHEIN ALFRÉD MÉRNÖK BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 junius hó 13-ika. A jelen találmány tárgyát fűtési berendezés képezi gőztúlhevítők számára, melynél a túlhevítőcsövek az égési gázok erélyes behatása ellenében védve vannak és melynél az égési anyag mégis a legelőnyösebben használtatik ki. Ezen fűtési berendezés egy előtüzelés által tűnik ki, mely az égési gázok melegmennyiségének egy részét fölveszi és a túlhevítő csöveket befogadó falazásnak átadja; továbbá a tüzelési huzamok és túlhevítőcsövek oly elrendezése által, mely szerint ezen utóbbiak első részükben az egyenáram és második részükben az ellenáram elve szerint melegíttetnek föl. A mellékelt rajz egy a találmány szerint elrendezett kettős túlhevítő berendezést láttat és pedig Az 1. ábra metszet a 2. ábrának A—B vonala szerint. A 2. ábra részben előlnézet, részben metszet az 1. ábra C—D vonala szerint. A 3. ábra metszet a 2. ábra E—F vonala szerint. Az (a) tüzelés szén- vagy gáztüzelés lehet. A tüzelési tér homlokfalai és mennyezete a jó szigetelő (b) rétegekkel vannak ellátva, melyek a kisugárzás okozta nagy melegveszteséget megakadályozzák. A rostély fölött a chamotteből készült (c) rácsozat van elrendezve, mely a lángot visszatartja. Az (a) tüzelés mindkét oldalán a (d) túlhevítő csövek egy csoportja van befalazva. Ezen (d) túlhevítő csövek párhuzamosan íeküsznek egymással az eltoltan elrendezett vízszintes (a) válaszfalak által fölosztott két (f) aknafalazásban, melyek fölül a (g) nyíláson át közlekednek egymással. A belső (f) akna a (h) nyíláson át közlekedik az (a) tüzeléssel, a külső akna pedig a füstelvezetésére szolgáló (1) csatornával van összeköttetésben. Az egy-egy függélyes síkban egymás fölött fekvő (d) túlhevítő csövek a fűtési téren kívül az (i) csövek által vannak egymással összekötve és alul a nedves gőz bevezetésére ' szolgáló közös (j) csővel, fölül pedig a túlhevített gőz elvezetésére szolgáló (k) csővel közlekednek. Az égési gázok a (h) nyílásig való útjokban fölmelegítik az előtüzelés (m) oldalfalait és közvetve ez által a túlhevítőt is. A (h) nyílásnál a tulajdonképeni túlhevítőbe belépő gáz a túlhevítőt az (1—6) huzamban járja át. A gőz az (1 2) és (3) huzamokban a fűtési gázokkal egy irányban áramlik, míg a (4 5) és (6) huzamokban azokkal ellentétes irányban halad.