16291. lajstromszámú szabadalom • Lövedék kézi lőfegyverek számára

— 2 — A 4. ábrában egy, a fegyver csövén már keresztülhajtott lövedéknek oldalnézete van föltüntetve. Az 5. ábrában a lövedéknek egy része van nagyobb méretben föltüntetve, mely egyszersmind a drótbetéttel ellátott zsinór szerkezetét is láttatja. A 6. ábra ugyanennek harántmetszetét tünteti föl a fegyvercső átjárása után. A 7. ábra a fegyver csövének harántmetszete. A lövedék teste (1. ábra), mely ólomból vagy más lágy fémből van készítve, a hengeres (a) részből, a kúpos (b) részből, a hengeres (a) rész végein lévő (c) és (d) hornyokból és az (e) és (f) karimákból áll. A hengeres (a) rész az oldalas (c) és (d) hornyok között egy nem mély spirálalakú (g) horonnyal van ellátva. Az (a) rész köré egy lenből, gyapotból vagy más rostos porozus anyagból készült erős (h) zsinór van fektetve, melynek (i) végei a (c) illetve (d) horonyban fekszenek, míg a zsinórnak az utóbbiak között lévő része a (g) horonyban erősen az (a) rész köré van tekerve. A (h) zsinór (i) végeit akként erősítjük meg, hogy az (e) és (f) karimák által leborítjuk (1—3. ábrák). Ekként a zsinór állandóan szorosan körültekert állapotban marad és expanzió föllépését kizárja. A zsinór viaszkkal vagy zsirral lehet bekenve, a mikor is a zsinór pórusai tartalmazzák a kenőanyagot. A zsinór körültekerése által képezett köpeny megakadályozza, hogy az ólom a csővel érintkezésbe jöjjön és utóbbira rátapadjon, ezen köpeny a fegyver elsütésekor lazán a cső huzagaiba is belefekszik és a csövet minden lövéssel tisztítja, úgy hogy a fegyvert igen sokszor lehet elsütni, a nélkül, hogy az ólomtól vagy a töltés szennyétől bepiszkolódnék. Ha a lövedék a czélba ütődik, az átütési képesség tetemesen nagyobb, mert a lövedék alakja nem változott meg lényegesen, nem lapul meg, mert a köpeny minden oldalas expanziót kizár. A robbanóanyagnak hirtelen nyomása, valamint a lövedék fölütődése is hirtelen ütésként hat és a lövedék expanzióját igyekszik előidézni. Ezt az imént leírt köpeny megakadályozza, miáltal nagyobb sebességet és átütési képességet érünk el. Az 5. és 6. ábrákban föltüntetett lövedék köpenyére erős, de engedékeny anyagból, pl. vörös rézből vagy lágy aczélból készült maggal bíró zsinórt használunk föl, hogy ezen mag által a zsinórnak nagyobb szilárdságot kölcsönözzünk. A zsinór magvát képező drótot folytonos gyapot, kender vagy hasonlókkal vonjuk be, hogy a kenőanyagot fölvegye és a drótnak a fegyver csövével való érintkezését megakadályozza. A drót ezen bevonatának nem kell nagyon erősnek lennie, tehát több kenőanyagot fog fölvenni, mintegy erős és kemény zsinór, egyszersmind engedékenyebb is. Minthogy a zsinór tekerületei igen közel és szorosan fekszenek egymáshoz, a bevonat föl nem sodródhatik és egyetlen része sem válhatik le. Miután a (j) drót a lövedék köré és a (k) bevonat a (j) drót köré transzverzálisán van tekerve, a bevonat rostjai szabad részeiken főképen párhuzamosan haladnak a lövedék hossztengelyével, úgy hogy ezen állás által a rostok szakadása el van kerülve. A zsinórt géppel is lehet a lövedék közé tekerni, miáltal az előállítási költségek tetemesen redukálódnak. Ekként igen olcsó lövedéket állíthatunk elő, mely a fegyvercsövet keni, tisztítja, föl nem hevíti és meg nem sérti, miáltal egyszersmind a hordképesség és átverési képesség is tetemesen növekedik, továbbá nagy forgási sebességet is érünk el. Ezen lövedék különösen kézi lőfegyverek számára alkalmas. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Lövedék, mely egy hengeres (a) részből áll, mely végeihez közel köralakú (c d) hornyokkal, evvel szomszédos radiális (e) (f) karimákkal és spirális alakjában köréje tekert (h) zsinórral vagy rostos anyaggal bevont dróttal van ellátva, mely zsinór illetve drót az (a) részt burkolja, hogy a lövedék oldalas expanzióját megakadályozza, a hol is az említett zsinór végei a köralakú (c d) hornyokba vannak fektetve és abban az (e f) karimák lehajtása által rögzítve.