16273. lajstromszámú szabadalom • Lámpa levegővel vagy gázzal kevert szénhydrogén gőzök számára

— 2 -ábrában föltüntett körharántmetszetű, átlyukasztott hüvely alakjában is lehet foganatosítva. A 7. ábrában a lámpának oly foganatosítási alakja van föltüntetve, melynél a lángzó fölött az (i) tartály van elrendezve, mely oly szénvegyületeknek, pl. kátránynak, gyantának, faggyúnak és más efféléknek befogadására szolgál, melyek hevítésnél szénhydrogéngőzöket fejlesztenek; ezen tartálynak feneke homorú és görbülete majdnem konczentrikus a (w) lángsugarak végei által képezett görbülettel. Az (i) tartálynak fölső végével a. (d) csőtől elágazó (j) cső közlekedik; a (d) csövön bevezetett levegő vagy gáz az (i) tartályba áramlik és ebben a szénhydrogénnek fölhevítése következtében fejlődő gőzökkel keveredik, mely keverék a (k) csövön és az (1) csőtoldaton át a lángzóba áramlik és ekközben oly hőnek van alávetve, hogy kondenzálás teljesen ki van zárva. Ez által rendkívül hatásos világítást érünk el. Az (i) tartályba a legtisztátlanabb anyagokat adagolhatjuk, mely esetben azonban ajánlatos azokat egy fölül nyitott hüvelyben elhelyezni. Ezen hüvelybe szénhydrogénekkel vagy más effélékkel impregnált spongyaszerű anyagokat is adagolhatunk, miáltal a szénhydrogénnek a láng behatása alatt bekövetkező gőzösítését fokozhatjuk. A 8. ábra ugyanezen találmányi gondolaton alapuló hordozható lámpának egy foganatosítási alakját tünteti föl. Ezen lámpa a gőzösítendő folyadék befogadására szolgáló (a) tartályból áll, melyen a levegőt bevezető (m) cső jár át; ez utóbbit az (n) bél veszi körül, melyet a (p) csavarorsóval működtetett (o) csavaranya segélyével föl- és lecsavarolhatunk. A (q) gyapotfonalak az (n) bél hatásának fokozására és a szívóhatásnak a tartály alsó részéig való kiterjesztésére szolgálnak. Az (r) lángzófej kettős gyűrűből áll, mely az (n) belet befödve, ezt az (m) cső és az (s) gázosító kamra közé zárja, melyre a lángzófej rá van szorítva. Az (r) lángzófej fölső ré- f szén a 9. ábrában föltüntetett módon egymástól egyenlő távolságokban lévő lyukakkal van ellátva, melyek a szénhydrogéngőzöket, ép úgy, mint az előző foganatosítási alakoknál, csak hosszú, finom és a levegő által teljesen körülvett sugarakban bocsátják ki. A (t) tartó az (u) lámpahenger megtartására szolgál; a küllevegő beáramlását a (v) lyukak és az (x) kúp szabályozzák. Az (r) lángzófejen még az (y) lángterelő van elrendezve, mely egyszersmind hővezető gyanánt is szolgál. Ezen lámpa működése a következő: Miután az (n q) belet a 8. ábrában föltüntetett állásba csavaroltuk, az (a) tartályt a (pl) csavar kicsavarolása után a gőzösítendő folyadékkal három negyedrészig megtöltjük és ezután a (pl) csavart visszacsavarod uk. Erre a lámpának (m) hüvelyébe beillesztett (a 10. ábrában külön föltüntetett), spiritusszal vagy más effélével táplált (z) mécsest meggyujtjuk, melyet kb. egy perczig hagyunk égni; az (n) bél fölső végéig fölszivárgott gőzösítendő folyadék ez által fölhevül és gőzt fejleszt, mely az (r) lángzónak szűk nyílásain át kiáramolva, a (z) mécsesnek lángján meggyúlad. Erre a (z) mécsest eltávolítjuk; a lámpa most már önmagától tovább ég és egymástól elkülönített sugarakból álló lángot szolgáltat. A lámpát ép úgy oltjuk el, mint a petróleumlámpát. Ezen lámpában a legkülönbözőbb szénhydrogéneket égethetjük, így pl. benzint, toluolt, xylenolt és a kátránydesztilláczió egyéb illó termékeinek keverékeit, melyek itt hasonló szerepet játszanak, mint a ritka földfémek, a gázizzó fénynél. SZABADALMI IGÉNY. 1. Lámpa levegővel vagy gázzal kevert szénhydrogéngőzök számára, jellemezve egy finom lyukakkal ellátott, az égési keveréket egymástól elkülönített finom, hoszszú, a küllevegő által minden pontban