16268. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szennyvizeknek lecsapolása által való megtisztítására

Megjeleni 18Í>1>, évi november hó 6-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 16268. szám XXI/a. OSZTÁLY. Eljárás szennyvizeknek lecsapatás által való megtisztítására. BURMEISTER EDE VILMOS MALVIN KERESKEDŐ HAMBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 julius hó 6-ika. A szennyvizeknek az egészségre kártékony organikus és más tisztátalanító alkatrészektől lecsapatás által való megtisztításánál, eddigelé hatékony anyagok gyanánt a alumínium-szulfát ós vasoxid- illetőleg vasoxidulszulfát voltak ismeretesek. Ezen szulfátok azonban, illetőleg ezeknek bázisai az alumínium és vasoxid és vasoxidul igen drágák, úgy hogy azoknak beszerzése a nagyobb mértékben való lecsapatásnak megfelelő menynyiségben, pl. városi csatornák szennyvizeinek tisztítása végett igen költséges lenne. A jelen találmánybeli eljárás szerint ezen bázisokat, vagyis az alumínium és vasoxidot, illetőleg vasoxidult magából a tisztítandó szennyvízből állítjuk elő s így a lehető legolcsóbb módon jutunk hozzájuk. A találmány azon tényen alapszik, hogy a szennyvizek alumínium és vasoxidot, illetőleg vasoxidult, a tisztításukra ezen leghatékonyabb anyagokat magukban tartalmazzá,k s ez eljárás ezen bázisoknak a szennyvizektől való kiválasztására és lecsapató szerré való átalakítására vonatkozik. Ezen eljárás lényegében abban áll, hogy a szennyvíznek lecsapatásánál keletkezett iszapot, mely az értékes bázisokat, az alumínium és a vasoxidot, illetőleg vasoxidult magában foglalja, csapatószer gyanánt alkalmazzuk egy másik szennyvíz lecsapatásánál, még pedig oly módon, hogy ahhoz annyi szabad kénsavat adunk hozzá, hogy az által a nevezett bázisok ismét szulfátokká alakíttatnak át. Ily módon folytonos üzem tartható fönn a szennyvizeknek nagyban való lecsapatására, még pedig a lehető legegyszerűbb és legolcsóbb úton, a mennyiben miután a szennyvíznek bizonyos mennyiségét a lecsapatás által megtisztítottuk, az eközben keletkezett iszapot összegyűjtjük, a szükséges mennyiségű kénsavat hozzáadjuk s erre újabb mennyiségű szennyvízbe helyezzük, a hol az a leesapatást a föntebbi módon eszközli. Az eddig ismeretes, mésszel, kátránnyal, chlórmagnéziummal stb.-vel végzett lecsapatási eljárásokkal szemben a találmánybeli eljárás azon nagy előnyt nyújtja, hogy a nevezett lecsapató eszközök beszerzési költségeinek teljes megtakarításán kívül a lecsapott iszap kizárólag a szennyvízben tartalmazott anyagokból áll, mely anyagok trágyázási czélokra vagy tüzelőszer gyanánt teljesen értékesíthetők, míg ellenben az eddig ismeretes eljárásoknál keletkező iszap keverve van a lecsapatásra használt idegen