16258. lajstromszámú szabadalom • Izzófényű lángzó csöppfolyós égési anyagok, különösen petróleum számára

A lángosztó áll: egy (4) orsóból és két, egymás fölött elrendezett (5) és (6) lemezből. Az alsó (6) lemez a belső bélvégen képződő fűtő lángnak előállítására szolgál és annak következő tulajdonságokkal kell bírnia: 1. A középen (7) nyílásokkal kell ellátva lennie, hogy a levegőt a fölső lemezhez bocsássa, mely a lángot szétterjeszti. Ezen nyílásoknak ezen czélnak megfelelően elegendő nagyoknak kell lenniök, nem szabad azonban azokat oly nagyokra választani, hogy az alsó bélvégen égő fűtő láng abba belehúzassék, sőt a fűtő lángnak az alsó (6) lemez 'alatt és e mellett elhaladva kell kifelé égnie, mint az a 3. ábrában vonalkázottan van föltüntetve. 2. Az alsó (6) lemeznek annyira kell a bél külső kerületéhez kinyúlnia, hogy a lángnak külső oldala a külső, az (1) bélcső és a (12) hüvely között fölszálló légáramba szoríttassék és ez által fölfelé vezettessék, miáltal a gőzök a levegővel bensően keverődnek és teljes elégésök kék lang alakjában megy végbe. A (6) lemeznek azonban nem szabad annyira kinyúlnia, hogy a fűtő láng a külső légáramba kerüljön, mert a láng ez utóbbi által egyszerűen kifúvatnék, sőt a fűtő lángot egy nyugodtabb zónába kell hozni, melyet az által létesíthetünk, hogy az alsó (6) lemezt megfelelő vastagra választjuk és oly kúp alakjában képezzük ki, melynek bázisa alul van. Ez által a láng oly előnyös utat nyer, melyen a belső léghuzam működésének kezdetéig a külső léghuzam elől visszahúzódhatik, mire aztán a belső léghuzam a lángosztónak fölső (5) lemeze segélyével a lángnak lassú kiterjedését és teljes elégését idézi elő. A 4. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál ezen nyugodt zónát az által létesítjük, hogy az alsó (6) lemezt közönséges bádoglemez vastagságúnak vesszük, mely lemezre aztán egy megfelelően kisebb átmérővel híró (8) gyűrűt illesztünk. Az ekképen előállított nyugodt zóna megfelel a láng útjának, a melyhez a gyűrű fölső végén elrendezett (9) lyukakon keresztül belső levegőt vezetünk hozzá. Az 5. ábrában föltűnte tett foganatosítási alaknál a nyugodt zónát az által állítjuk elő, hogy a (6) lemezt valamivel erősebb lemezből állítjuk elő és a belső (7) légátbocsátó nyílásokat egy alapjával lefelé fordított kúp alakjának megfelelően képezzük ki. 3. A lángosztó alsó (6) lemezének oly magasságban kell lennie a bél fölött, hogy a fűtő láng bizonyos megkívánt nagyságot és ezzel összeköttetésben a gőzfejlődésre vonatkoztatva meghatározott hatásfokot érjen el. Magától értetődik, hogy a fűtő láng annál kisebb, minél alacsonyabban van az alsó (6) lemez a fölső bélvég fölött elrendezve és annál nagyobb, minél magasabban fekszik ez az utóbbi fölött. A közönséges izzófény czéljaira szükséges fűtő láng igen kicsi, miáltal az alsó lemeznek a bélhez való nagy mértékű közelítése a meggyújtásnál igen hátrányosan hat; igen előnyös tehát magasabban beállított alsó lemeznél is csak igen kicsiny fűtő lángot előállítani. Ezt a léghuzamnak a bél belső oldala felé való kitérítése által érjük el, a mit viszont a belső bélcsőnek visszahajtása vagy gyűrűknek vagy kúpoknak a belső bélcső fölső végébe való beillesztése által érünk el. Ennek következtében a fölszálló levegő nem jut közvetlenül a bél belső oldalához, hanem az alsó (6) lemez által a bél fölött kifelé vezetett levegő a bélnek csak legfölső belső végét érinti, következőleg csak ott fog igen apró fűtő láng égni és nem a fölső bélvég egész belső fölületén (3. ábra). A belső bélcső-visszahajtásnak (1. ábra) vagy kúpos betéteknek (2. ábra) hatását tetemesen javítjuk, ha a 6. ábrában föltüntetett (11) betétgyűrűket illesztjük be, melyek belül egy alapjával fölfelé fordított kúp alakjának megfelelően vannak kiképezve. A külső légbevezetés a külső bélcső és az ezzel meghatározott távolságban párhuzamosan haladó külső (12) léghuzamhüvely által bezárt téren át történik. Ezen hüvelynek a külső bélcsőtől való távolsága akként van meghatározva, hogy a légáramnak a rendelkezésre álló harántmetszettől és a