16250. lajstromszámú szabadalom • Folyós égőanyagok számára való lángzó

IHejíjí'lojil I 899. évi november Iió 7-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 16250. szám. II/c. OSZTÁLY. Folyós égó' anyagok számára való lángzó. BRÜNLER OSZKÁR GÉPGYÁROS EILENBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 október hó 15-ike. A jelen találmány tárgya a folyós éghető anyagok számára való lángzók azon nemére vonatkozik, melyeknél az éghető anyag forró fölületekre löveltetve gázosíttatik, illetve égettetik el és azt czélozza, hogy a gázosító fölületek túl ne hevülhessenek, tehát el ne éghessenek, vagy meg ne olvadhassanak, vagy ne repedhessenek, mely utóbbi eset kivált hideg folyadéksugár által fecskendezett tűzálló ásványi anyagoknál szokott bekövetkezni. A jelen találmány lényege az, hogy a gázosító fölülethez csak annyi levegő vezettessék, a mennyi tökéletlen égést fog előidézni; míg a teljes elégéshez szükséges levegőmennyiség egy másik lángzóhoz vezettessék, melyet, minthogy az égő folyadék sugara nem érinti, valamely tűzálló anyagból lehet előállítani. Magyarázatul szolgáljon az első és második ábrákban két kiviteli példában bemutatott lángzó. Az első ábrabeii kivitel szerint az (a) porlasztó csövön át a (b) gázosító fölületre éghető folyadékot löveltetünk. A (c) és (d) csatornák az égéshez szükséges levegőt vezetik be, a (c) csatorna azonban csak annyi levegőt szállít, hogy a (b) fölület körüli égés által keletkezett meleg előre meghatározandó hőmérséklet fölé ne emelkedjék. Azaz teljes elégés itt nem fog bekövetkezni. Csak ha az éghető gázok a lángzó szájnyílásába jutottak, vezetik a (d) csatorna és az (e) nyílások a még szükséges levegőt a gázokhoz. A (c) és (d) csatornák méretezése illetőleg a belső, az égést elfojtó alkatrészek elhelyezése által az égés lefolyása úgy szabályozható, hogy a (b) gázosító fölület körül különböző magas hőmérsékletek keltkeznek. Ezen elrendezésnek további előnye, hogy a legnagyobb meleg a lángzó szájánál fejlődik csak, minél fogva több meleg hasznosíttatik, nevezetesen vezetés és sugárzás által kevesebb megy kárba. A 2. ábra a találmánybeli lángzónak másik kiviteli alakját (g) olvasztó tégellyel mutatja be. (a) ismét az égő-anyag porlasztó cső. (b) a hasítékokkal ellátott gázosító fölület, mely alatt láng alig képződhetik; a láng a (b) fölület hasítékain csaphat csak föl. Az égéshez a levegőt a (c) csatorna szállítja, melyből a levegő részben a (h) nyílásokon át a (b) fölület alá, részben az (i) gyűrűs csatornán ,a (b) fölület fölé áramlik. Teljes elégés és magas hőmérséklet csak a (b) fölü-