16237. lajstromszámú szabadalom • Kettős működésű szivattyú

Megjelent 129 8{>í). évi november lió 4-én. MAGY. m KIH. SZABADALMI jB|§

| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 1(3287. szám. XXI/c. OSZTÁLY. Kettős működésű szivattyú. GERSTMAYER M. VASKERESKEDŐ WEINGARTENBEN A szabadalom bejelentésének napja 1899 április hó 26-ika Elsőbbsége 1899 január 27-től kezdődik. A jelen találmány tárgyát képező kettősen működő szivattyú mély kutakhoz magas nyomású szivattyú gyanánt, valamint kerti fecskendők üzeméhez igen czélszerűen alkalmazható. Több kisebb szerkezeti előny mellett, melyek közé a súrlódás csökkentése végett a szivattyú hengerének sárgarézzel való kibéllelése is tartozik, a találmánybeli szivattyú oly lényeges előnyt mutat föl, hogy a dugattyúrúd nincs a szivattyú hengerében Vezetve s ezért az utóbbiban tömítőszelenczék alkalmazása fölöslegessé válik. A dugattyúrúd működtetésére egy külön, a szivattyúhenger külső oldalán elrendezett kar szolgál, mely utóbbi az előbbivel egy keresztkar közvetítésével szilárd kapcsolatban áll. Ezen berendezés folytán teljesen kiküszöböltetik az eddig használatos szivattyúknál gyakran előforduló hiányos működés, sőt teljes használhatatlanság, melynek oka leginkább abban keresendő, hogy a dugattyúrúd körül fekvő tömítőperselyek tömítőképességüket elveszítvén, a szivattyúhengerbe levegő hatol be, mely a szelepeknek szívó-és nyomóképességét megszünteti. A mellékelt rajzlapon a találmánybeli szerkezettel bíró szivattyúnak hosszanti metszete van bemutatva. A (b) hengerekben működő (c d) dugatytyúknak (a) dugattyúrúdja (e) keresztkar közvetítésével merev összeköttetésben áll (f) rúddal. Az utóbbinak mozgatására a szivatytyúnak (g) hengerére megfelelően szerelt (h) emeltyű szolgál. Megjegyzendő azonban, hogy a működésbe hozatal forgattyúval, exczenterrel stb.-vel is történhetik kézi vagy más erő közreműködésével, (f) rúd a (g) hengerbe való behatolási pontjánál (i) tömítőpersely által van tömítve. Mivel azonban az utóbbi henger (b) hengerektől oldalt s az ezekben mozgó (c d) dugattyúktól elkülönítve fekszik, ennek következtében a föntebb említett tömítőpersely tömítésének megszűnése nem gyakorolhat oly könnyen káros befolyást (k) és (1) dugattyúszelepekre, mint azon esetben gyakorolhatna, ha a tömítőpersely (a) dugattyúrúd körül, vagyis a szivattyúhengerben volna alkalmazva. Különben a találmánybeli szivattyú működési módja az ismeretes szivattyú működési módjától nem különbözik. A működtetésre szolgáló (h) emeltyűt a rajzban föl-