16228. lajstromszámú szabadalom • Szénhydrogén-gőzlámpa gázizzófény számára
levegőt bocsátanak be, mely az acetyléngázzal elegyedve, a (C) lángzón kék Bunzenlángot ad; a (Cl) cső alkalmas (c2 c3) szelepekkel van ellátva az acetyléngázáram szabályozására. A csövet és a lángzót alkalmas módon a lámpa kupakja vagy (c4) kengyelek hordhatják. A gyakorlatban kitűnt, hogy a lámpa föntebbi elrendezésével és acetyléngáz alkalmazásával az elgőzölögtető kígyót néhány másodpercz alatt és rendkívül csekély költséggel igen sokszor fölmelegíthetjük és hogy a lámpa nagyon rövid idő alatt üzembe helyezhető. A (B) levegőbevezető csővel a (D) keverőkamra cső áll összeköttetésben, mely • fölfelé a (B) cső (Bl) fejdarabján megy keresztül és a két cső között a (B2) kamrát alkotja, mely az elgőzölögtető kígyó kibocsátó nyílását védi és azt hűti. A (D) keverőkamra cső másik vége az (E) keverőkamrába lép be, mely tetszőlegesen lehet szerkesztve és arra való, hogy a szénhydrogén gőzt és a levegőt alaposan elegyítse, mielőtt á lángzóhoz jutnának. A keverőkamrát az (El) csavardugó zárja el és ezzel a csavardugóval az (E2) állítógyűrű áll öszszeköttetésben, melynek segítségével a szelep mozgása határolható. Az (E) keverőkamrával az (F) lángzó van szekötve, mely több (f) nyílással bír, melyeken át a gáz kifelé és lefelé hajtatik. A lángzón ül a (Gl) tartó, mely több radiálisán kiálló karral van ellátva, melyek több izzóanyagból való (G) köteget hordanak. A kötegek úgy vannak elrendezve, hogy az (F) lángzó lángja azokat közvetlenül éri, izzítja és ez által a kivánt világítást létesíti. Ismeretes, hogy az ilyen fajta gázizzólámpáknál a fúvóka, melyen a szénhydrogéngőz keresztül szoríttatik, nagy hátrányt képvisel, minthogy eldugul és kellemetlen zúgó hangot okoz. Hogy ezt a kellemetlenséget elkerüljük, az elgőzölögtető (Al) részén külön (H) fúvókát erősítünk meg. Ez a fúvóka áll az üreges, az (Al) részhez formált (h) toldalékból, melybe a (Hl) dugó van becsavarva; ez utóbbi a (h2) nyílással ellátott kúpalakú (hl) középrésszel bír, mely nyíláson a gőz keresztülmegy. A (h2) nyílást az (i) tű szabályozza, mely (I) szeleprúdon ül; ez utóbbi a (D) keverőkamra csövön, az (El) dugón, a keverőkamrán és az (E2) állítógyűrűn megy keresztül és itt (il i2) állító csavartokokkal és a reczézett (II) koronggal van ellátva. Ha a fúvóka belsejében kevés szén találna lerakódni, az nehézségénél fogva a föntartott (H2) részbe hull, mely a (Hl) dugó kúpalakú (hl) részét körülveszi és a dugó kivétele által eltávolítható. Az (i) tű a szeleprúd segítségével működtethető és pedig nemcsak a fúvóka szabályozása czéljából, hanem azért is, hogy a (h2) nyílást a lerakódásoktól megtisztítsuk. Kitűnt továbbá, hogy ezzel az elrendezéssel a kellemetlen zúgást elkerülhetjük. A lámpa kezelése a föntebbiek után önként érthető. Csak azt kell megjegyeznünk, hogy a lámpa üzembehelyezésekor a (c2) szelepet nyitjuk és az acetyléngáz-levegő elegyet a (C) lángzónái meggyujtjuk. Ez által az elgőzölögtető gyorsan fölmelegszik, úgy hogy csaknem közvetetlenül utána a (t) szelepet nyithatjuk, hogy szénhydrogént bocsássunk az (A) elgőzölögtető kígyóba, hol az elgőzölög, az (Al) részből a (H) fúvókán át kilép és a (D) csövön át az (E) keverőkamrába jut, hol a gőznek és a (B) csövön át belépő levegőnek elegyedése befejeződik. Ezután az elegy az (F) lángzóhoz jut, hol meggyujtjuk. A láng a (G) kötegeket éri, ezeket fehérizzásba hozza és a kivánt világítást létesíti. A fúvókát szabályozó (i) tűt az (II) bütyökdarab, az (il) és (i2) állítócsavartokok és az (E2) állítógyűrű segítségével kellően beállíthatjuk. Az alkatrészek szerkezete és elrendezése aránylag egyszerű és a gőznek és levegőnek egyenes irányú utat szab meg a keverőkamra csövén át. Ezen körülmény, valamint a (H) fúvóka folytán a zúgást elkerüljük. Ezenkívül az acetyléngázlángzónak szorosan az elgőzölögtető melletti elrendezése lehetővé teszi az acetyléngáz-levegőelegy nagy