16213. lajstromszámú szabadalom • Újítások hűtőgépeken

az (f4) rúd segélyével van az (fl) liajtórúd­dal kapcsolva. Az (f2) tengelyre az (f5) kettőskar van fölékelve, melyet az (f'6 f7) rudak kapcsolnak a (b3 c3) karmantyúk­kal. A karmantyúk a (b) nyomóhengerben és a kiterjedésre rendelt (c) hengerben tol­hatók el. Ezek a karmantyúk a (b4 c4) karokat vagy korongokat hordják, melyek a kellő pillanatban a (b5 e5) szelepek rúdjaiba üt­köznek, minek következtében a (b6 c6) ru­gókat összenyomják és így a szelepeket ki­nyitják A káros tereket ily módon lehető­leg kisebbítjük. A szelepek a kellő pillanat­ban gyorsan ós elég messze nyílnak ki és minthogy a szelepeket egy vezérmú, nem pedig mint eddig a légnyomás nyitja, a nyomást a szelepek nem kisebbítik és a sze­lep két oldalán egyenlő nyomás hat. Világos, hogy a hajtórúd mozgását a szelepekre sok­féle módon lehet átvinni. így pld. az (fl) rudat és (f2) tengelyt kúpkerekek vagy más hasonló kapcsolás segélyével lehet összekötni, a helyett hogy a rudakat használnánk a kap­csolásra. A szelepei: forgó tolattyúk gyanánt is kiképezhetők, a mely esetben azokat su­gárirányú átbocsájtó nyílásokkal látjuk el. Ebben az esetbeu a dugattyúban hasonló nyílások alkalmazhatók és a forgótolattyúk az (f2) tengelyről kúpkerék- vagy hasonló áttevés segélyével működtethetők. A (b) henger födelén egy (b8) rúgó ha­tása alatt álló (b7) szelepet alkalmazunk, melyet az (a3) tengelyre ékelt (a4) exczen­ter működtet, (h j) a (e) henger födelén al­kalmazott szelepek, melyeket a (g) tengelyre ékelt (g3) exczenter működtet. A (c) henger­nek a (k) fal által két (hl jl) kamarára osztott palástja van (5. és 6. ábra). A (h j) szelepek ezeket a (hl jl) kamarákat a hen­ger belsejével kapcsolják. A (b) henger egyik vége az (1) cső segé­lyével az (m) hűtőkamarával van összekap­csolva (1. ábra), másik végét az (n) cső köti össze a közönséges szerkezetű (o) hűtő és szárító berendezéssel, melyet a (p) cső kapcsol a (c) henger (hl) kamarájával. A (jl) kamara a (q) cső segélyével van az (m) gyűjtő térrel összekapcsolva, mely utóbbi ismét az (r) cső segélyével a (c) henger másik végével. A hűtőgép általános működési módja, meíy a találmány tárgyát nem képezi, abból áll, hogy a levegőt a (b) szivattyúban kom­primálja; ekkor a levegő fölmelegszik és a fölmelegedett sűrített levegőt a hűtőbe kell vezetni, hogy ott kellőképen lehűlhessen. A sűrített és lehűlt levegőt az (o) hűtőből a (c) expanzió-hengerbe vezetjük, hol munkát végezve kiterjed és ezenközben rendkívül erősen lehűl. Az expanzió után a levegő az (m) hütőkamarába áramlik, hol a fagypont alá lehűtendő hús stb. van. Hogy a hővesz­teségeket elkerülhessük, a (b) szivattyúk­táplálására szolgáló levegőt a hűtőkamrából vesszük, úgy, hogy a levegő állandó kerin­gésben legyen. Ez a munkamenet részletesen leírva a következő: Amint az egyik (a) hengerben robbanás megy végbe, az (f) keresztfej balról jobb felé mozog és a vizet a (d) hengerből az (e) akkumulátorba nyomja, miáltal erőt gyűjt össze. A jelzett löket alatt a (b7 h j) sze­lepek zárva, a (b5 c5) szelepek ellenben nyitva vannak, úgy, hogy a levegő a (b c) hengerekben a (b2 c2) dugattyúk egyik ol­daláról a másikra áramolhat. A löket végén a (b5 c5) szelepek elzáródnak, a (h) szelep kinyílik és a sűrített levegő az (o) hűtő- és szárítókészűlékből a (c) hengerbe áramlik. A sűrített levegő és az (e) akkumulátorban levő víz a keresztfejet jobbról balfelé nyomja. A (b5 c5) szelepek eme löket egész tartama alatt el vannak zárva, ellenben a (b7) szelep csak a löket kezdetén van zárva ha azonban a henger balvégében levő le­vegő kellő mértékben összenyomatik. ez a szelep kinyílik és a levegő az (u) csövön az (o) hűtőbe áramlik. A visszafelé mozgás első részének, körülbelül az első egyharmad ré­szének befejezte után a (h) szelep elzáródik és a (c) henger jobb végében levő levegő kiterjedve munkát végez. Ez a henger oly módon van méretezve és a szelepek elmoz­dulását a vezérmű oly módon szabályozza, hogy a löket végén a hengerben a légköri­nél kisebb nyomás uralkodjék, ha a ben-

Next

/
Oldalképek
Tartalom