16209. lajstromszámú szabadalom • Önműködő gáznyomásszabályozó

_ 2 _ nu'g fölső része födő által van elzárva, melyben (h) szelep van. A (h) . szelepet (i) rúgó nyomja fölfelé. Az (i) rúgó erőssége olyan, hogy mihelyt az (a) tok fölső részén lévő gáz nyomása a szükséges gáznyomást túlhaladja, a (h) szelep nyitódik. Az (a) tok fölső tere ezen czélból a (c) kiáramló térrel (j) csatorna által van összeköttetésben. A (h) szelep (k) haranggal van összekötve, mely higanyba vagy egyéb folyadékba merül. mely az (a) tok belső kamráját körülvevő gyűrűalakú (y) térben van. A harangnak oly súlyosnak kell lenni, hogy mihelyt az alatta lévő gáz nyomása nagyobb, mint a kiáramló gáz nyomása, azonnal fölemelkedik. Mihelyt az (a) tok belsejében a nyomás bizonyos határon alul sülyed, a fk) harang a (k) szelep nyitását eszközli. A belső (g) kamra és (a) tok fölső tere két (h h') szeleppel is elzárható, mint ez a 6. ábrában látható. A (h) szelep ezen elrendezésnél a fönt leírt módon szoríttatik (i) rúgó által fölfelé, azonban (k) haranggal nem hozatik összeköttetésbe. A (h') szelepet pedig az (a) tok fölső részében lévő gáznyomás tartja lezárva, mihelyt azonban ezen nyomás csökken, a szelep nyitódik azon kettős nyitás következtében, melyet a szelep alsó fölűletére, a bevezetőcsőből áramló gáznyomás és a (k) harang súlya gyakorol, mely nyomás következtében egy lengő emeltyű vagy hasonló segélyével fölemeltetik. Ezen harang természetesen hajlékony lemez (membrán) fuvó vagy más alkalmas szerkezettel helyettesíthető. A nyomás szabályozó födője (1) nyílással van ellátva, hogy a harang mozgásakor a tokba beszorított levegő szabadon keringhessen. A belső (g) kamra (m) nyílással bír, melyből egy cső vezet a nyomásfokozó készülékhez. honnan (n) csövön keresztül áramlik a gáz a nyomásszabályozó (c) terébe. A nyomásszabályozóval kapcsolatos nyomásfokozó bármily berendezésű lehet, pl. mint I. és 4. ábrákban van föltüntetve, higany exhausztort képezhet, mely mint rendesen (o) dobból áll, melyben (p) szárnyak higanyban forognak, melyeknek forgásával a gáz az exhausztor minden kamrájában fokozatosan komprimáltatik. A gáz (q) agyon keresztül távozik, melynek karimája kissé át van hajlítva, hogy a gázkiáramlás megkönynyíttessék. A szárnyak tömített tengelyre vannak ágyazva, mely alkalmas mótor segélyével forgattatik. A nyomásszabályozó elrendezése folytán ezen tengely állandóan ugyanazon irányban foroghat, mely a gázkiáramlás irányával azonos lehet. 5. ábra a nyomásszabályozót egy víznyomású gázfúvóval összeköttetésben mutatja. A víz (s) csapon és (f) kúpos nyíláson keresztül az (u) csőbe folyik, mely csőben lévő vízoszlop a gázt fölszívja. Az (u) cső alsó (v) kamrába torkollik, melynek fölső részében a gáz összegyűl és (w) csövön keresztül a nyomásszabályozó (c) terébe vezettetik. A (v) kamra még (x) átömlőcsővel van ellátva. A leírt nyomásszabályozó működési módja a következő: Föltéve, hogy a beáramló gáz nyomása 4 cm. magas vízoszlopnak felel meg, és a nyomászabályozóból távozó gáz nyomásának 16. cm. vízoszlopnak kell megfelelni, akkor a (h) szelep (i) rugója olyan erősre választandó, hogy mihelyt a gáz nyomása az (a) tokban nagyobb, mint a mely 16 cmvízoszlop magasságnak megfelel, a szelep nyíljék, a (k) harang súlyának pedig olyannak kell lennie, hogy a (h) szelepet a készülék üzemen kívüli állapotában nyitva tartja és a beáramló gáz nyomásánál csak valamivel magasabb, pl. 7—8 cm. vízoszlop nyomású gáz, mely a szelepet még nem képes nyitni, már a harangot fölemeli. A készülék helyes beállítása mellett a (k) harang és (h) szelep üzemen kivüli állapotban az 5. ábra szerinti helyzetben vannak. A fúvó működésekor a gáz (n j) nyílásokon keresztül a nyomásszabályozó belsejébe, továbbá a nyitott (h) szelepen keresztül (b és g) kamrákba áramlik. Miután a (k) harang fölülete nagyobb mint a (h) szelepé és a szelep nyílása elégszűk, a növekvő gáznyomás a harangot fölfogja emelni, miután a harang a csatornában lévő higanyba merül és külső része az (1) nyíláson át a külső levegővel közle-