16188. lajstromszámú szabadalom • Elárás oxygénnek vagy oxygéndús levegőnek a légköri levegőből való kivonására

folyadék által elnyelt élenydús gáz fölszabadul. Szükséglet szerint a gáz fölszabadítását megkönnyíthetjük és a föloldott gáz túlsaturálását elkerülhetjük, a mennyiben a folyadék helyett egy lukacsos anyagot, mint a szén, alkalmazunk. Ha a termelt gáz bizonyos czélokra nem eléggé gazdag oxygénben, akkor az oxygén tartalmát a gáznak a készüléken újból való áthajtása által növelhetjük. Azon lehetőségnél fogva, hogy a levegő expanzióját munka végzésére fölhasználhatjuk, a hőmérséklet csökkenése minden egyes cziklusnál igen lényeges lesz és a véghőmérséklet a levegőnek csekély kompressziója mellett is igen alacsony lesz, mely körülmény az üzem gazdaságos voltára nézve igen nagy előny. Tekintettel a tényleg elért igen alacsony hőmérsékletre, az oldó folyadék elpárolgása annyira csökkenthető, hogy az ezáltal okozott veszteséget elhanyagolhatjuk; ha azonban ezen veszteséget még jobban akarjuk csökkenteni, akkor az eljárást oda módosíthatjuk, hogy a (d) motorból jövő legjobban lehütött gázt, mielőtt a (b) hűtőkészülékbe jönne, egy külön mosókészűléken vezethetjük keresztül, mely ugyanazon folyadékot tartalmazza, mint a melyet oldófolyadék gyanánt használunk és mely ezen készülékben a legnagyobb mértékben lehűtetik. Másrészt, hogy a hőcserét tökéletesbítsiik, ezen igen hideg folyadékot fölhasználhatjuk, hogy a (b) hűtőből jövő komprimált levegőt vele teljesen lehűtsük. Ugyanezen czélból a (k) csövön és az (s) kigyócsövön át, mely az 1. ábrában pontozva van föltüntetve, a (d) motorból jövő igen alacsony hőmérséklettel bíró gázt a (c) saturátoron átvezethetjük. Láthatjuk, hogy a készülékben uralkodó hőmérséklet önműködően fokról-fokra csökken. A helyett, hogy mint azt föntebb leirtani a termelt gázt közvetlenül a gazornéterbe engedjük a nélkül, hogy annak alacsony hőmérsékletét fölhasználjuk, a fölszabadult gázt egy második hűtőkészüléken bocsáthatjuk keresztül. Megjegyzendő, hogy a gáz elnyeletésére szükségelt nielegfogyasztás kiegyenlítődik azon meleg által, mely a gázok fölszabadulásánál megtérül; ezen két hatás tehát egymást kiegyenlíti. A szakaszos működés, melyet leírtam, a gyakorlat számára nem alkalmas. Az eljárást ezáltal javíthatjuk, hogy az (e d a b) készülékeket több saturátoron folytatólagosan működtetjük, oly módon, hogy a saturátorok sorozatát egymásután a telítés és fölszabadítás folyamatának tesszük ki. A folytonos üzemű készüléknél az (e d a b) készülékek változatlanul megmaradnak, úgy mint az az 1. ábrában vázlatosan föl van tüntetve, csupán a (c) saturátor helyettesíttetik egy készülékkel, melyben az oldófolyadék és levegő ellenáramban vezettetnek ; az előbbi az oldáshoz szükségelt magas nyomásnál folytonos áramban a fölszabadításhoz szükségelt csekély nyomásra csökken és a vele érintkező és ellenáramban mozgó levegőt az áramlat magas nyomású részén föloldja és az így föloldott élenydús gázt az áramlat alacsony nyomású részén fölszabadítja. A folyadék ezen áramlása elméletileg nem igényel munkát, mivel minden pillanatban a folyadék egyenlő mennyisége áramlik a magasnyomása térből az alacsonynyomású térbe és megfoidítva. A gáz oldása a gáz és folyadék érintkezése által történik, utóbbi egy (g) saturátor lépcsőzetein (2. ábra) esik le, hasonlóan azon mosókészülékekhez, melyek a világító gáz gyártásánál alkalmaztatnak.Ugyanezen czélt oly módon is érhetjük el, ha a gázt egy lefelé áramló folyadékon keresztül fölfelé vezetjük (3. ábra), a midőn a (g) készülékben különböző magasságban elrendezett (r) fémszitákat alkalmazhatunk, melyek az ellenállást növelik és a folyadék és gáz érintkezését elősegítik. Mindkét esetben a (g) saturátor alsó részén lefolyó folyadék az (1) dugattyú által szivatik föl, a magas nyomású hideg levegő pedig a (g) saturátor alsó végén lé]) be és a föl nem oldott gáz a (dl) csövön át, a (d) motor-