16181. lajstromszámú szabadalom • Lábitós hajtószerkezet önműködően változó áttétellel kerékpárok számára

Megjelent 18Í>Í>. évi október hó 28 án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 16181. szám. XX/c. OSZTÁLY. Lábitós hajtószerkezet önműködően váltakozó áttétellel kerékpárok számára. ROXENDORFF AXEL FBFDR1K ABRAHAMSON MÉRNÖK STOCKHOLMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 márczius hó 27-ike. A jelen találmány tárgyát oly lábitós hajtó szerkezet képezi kerékpárok számára, melylél az áttétel egy vezetékgörgő körül veze:ett húzózsineg két része által képezett szögiek megváltoztatásával módcsúl; e~en ta'álnány lényegében abban áll, hogy vagy a lúzózsinegnek vége vagy pedig maga a vezetőgörgő van oly rudazathoz erősítve, mely iz egyik vázcsövön megerősített rúgóra hat. Ennek következtében fokozódó ellenállásiái a húzózsineg illetőleg az említett görgő i lábitóra gyakorolt növekvő erő által aksént tolatik el, hogy a kerékpár útja kisebbíttetik, míg csökkenő hajtóerőnél a aúzózsineg vége illetőleg a görgő ismét ereieti állásába tér vissza. A találmány tárgya a mellékelt rajzokaan két foganatosítási alakjában van bemutatva, a hol is a jobboldali lábitó teljes vonalakkal alsó állásában, a balodali lábitó ellenben fölső állásában és vonalkázottan van föltüntetve. Az 1. ábrában föltüntetett foganatosítási ilaknál a jobboldali (T) emeltyűhöz erősített (D) láncz, a (G) rész közvetítésével a (B) íven eltolható (E) görgő körül az (S) záró kapcsoláshoz van vezetve, mely (E) görgő a vázcsövön elrendezett (f) rúgóra ható (k) rudazattal van összekapcsolva. A 2. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az (E) görgő a (T) lábitón van elrendezve és a láncz vége a (k) rudazattal áll összeköttetésben, mely íölűl a (Hl) vázcsövön eltolható (H) gyűrűhöz van erősítve, a hol is az (f) rúgó a (H) gyűrűt folyton előre iparkodik tolni és ezzel együtt a (k) rudazat és az (E) görgőt, illetőleg a (D) láncz végét is előre iparkodik meneszteni. A lábitó lenyomásánál a lánczban a (C) eredővel (1. ábra) egyenlő feszültség keletkezik, melynek (d) komponense a (B) ívhez sugarasan, másik (dl) komponense ellenben ezen ívhez tangencziálisan áll. Ha már most a (T) emeltyűre gyakorolt erő növekvő ellenállásnál (pl. emelkedésnél) nagyobbodik, akkor a (dl) komponens is nagyobbodik és a láncznak vége, illetőleg az (E) görgő az (f) rúgó nyomása ellenében a hátsó (A) állásba hátrafelé tolatik. Ez által a láncznak a lábnyomás által előidézett feszültsége (a)-tól (al)-ig nagyobbodik, a mint az a rajzban f ö' tűnte tett erőparallelogrammból kitűnik. Tegyük föl, hogy a kerékpározó a (T) lábitóra (a) nyomást gyakorol, akkor