16172. lajstromszámú szabadalom • Tisztító anyag acetyléngáz számára és eljárás annak előállítására

Megjelent 18Í>Í>. évi október hó 28 án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 16172. szám. II/e. OSZTÁLY­Tisztítóanyag acetyléngáz számára és eljárás annak előállítására. DR ERNST OTTÓ ÉS DR PHILIPS ALFRÉD VEGYÉSZEK M/M HÖCHSTBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 május hó 29-ike. A jelen találmány tárgya tisztítóanyag acetylengáz számára, mely az eddigiekkel szemben azzal az előnnyel bir, hogy nagyon olcsó, erélyes hatású és az acetylengázzal szemben teljesen ártalmatlan. Az acetylengáz tisztítására eddig oldato­kat vagy szilárd anyagokat használtak. Az oldatok használata azzal a hátránnyal jár, hogy azokat vagy lyukacsos anyagokkal pl. infuzóriafölddel kell fölszivatni, vagy pedig permetező készüléket kell alkalmazni, melyek nehézkesek, sok fölügyeletet igé­nyelnek és miután az oldatok többnyire sava­nyúak, a kezelésnél bizonyos ügyességre van szükség. Innét van, hogy különösen kisebb világítási berendezéseknél (háziberendezések, asztali lámpák stb.) a szilárd tisztítóanya­gokat előnyben részesítik. Azon szilárd anyagok között, melyek az acetylént tisztátalanságaitól (foszforhidrogén, kénhidrogén) megtisztítani képesek, az alchio­rossavas sók kiváló helyet foglalnak el, nem­csak azért, mert hatásuk szilárd alakban kitűnő, hanem azért is, mert aránylag olcsó áruk azokat a mondott czélra igen alkal­massá teszik. Az alchlorossavas sók között első helyen áll a mészsó, mert chlormész alakjában a legkönnyebben beszerezhető. Ha azonban a chlormeszet olyan alakban akarjuk használni, a mint az a kereskedésben előfordul, akkor nehézségek állnak elő, melyek acetylengáz­tisztítóanyag gyanánt való alkalmazását gya­korlatilag lehetetlenné teszik. Nedves álla­potban csomókat képez, melyekbe a gáz nem képes elegendőképen behatolni, minélfogva az anyagkihasználás rossz. Továbbá azt ta­pasztalták (Acetylen in Wissenschaft und Industrie, I. évfolyam 22. füzet, 276. lap), hogy közönséges chlormész. acetylengáz tisz­tításra alkalmazva. végbemenő bomlás folytán nagyon fölmelegszik, a mi ismét veszéllyel jár. Végre úgy a chlormész, valamint az eddig használt összes szilárd tisztító anya­goknál szükséges, azokat a könnyebb hozzá­férhetés okáért vagy több a tisztítóban el­helyezett hodályon vagy szitán elosztani vagy pedig porhanyó, chemiailag hatástalan anya­gokkal (infuzóriaföld, horzsakő stb.) lazán összekeverni. Mindkét esetben aránylag nagy térfogat szükséges a tisztítóanyag fölvételére. Feltalálóknak sikerült chlormészből, illető­leg bármely más alchlorossavas sóból darabos anyagot előállítani, mely magában nagy mér­tékben lyukacsos és szilárd, úgy hogy sem hodályon kiteríteni, sem pedig lyukacsos indifferens anyagokkal nagy térfogatú keve­rékké átalakítani nem szükséges, hogy gazda-

Next

/
Oldalképek
Tartalom