16151. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izzótest előállítására

Megjelent 1899. évi október lió 27-én. MAGY. gggj KIR. SZABADALMI 1|1|

| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 16151. szám. II/d. OSZTÁLY. Eljárás izzótest előállítására. HOWLAND HENRY E., JOGTANÁCSOS NEW-YORKBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 márczius hó 29-ike. A találmány tárgyát izzólámpákhoz való izzótestek és az ezek előállítására szolgáló eljárás képezi. A csatolt rajzon három különböző, az eljárásom szerint készült izzótest látható. Az 1. ábrán látható (A) izzótest egy szénből vagy fémből készült (B) érből, az ezt burkoló (C) szigetelő rétegből és az ezen megerősített, a fényt kisugárzó (D) szénvagy fémburkolatból áll. A 2. ábrán látható (Al) izzótestnek egy üreges, szigetelő anyagból készült (Cl) magja van és egy a magon megerősített, fénytkisugárzó (Dl) szén- vagy fémhüvelyből áll. A 3. ábrán látható (A2) izzótest egy tömör szigetelőből készült (C2) magból és az ezen megerősített, fényt kisugárzó (D2) szén- vagy fémhüvelyből áll. Az 1. ábrán látható (A) izzótestnél a (B) ér szénből és aluminiumföhlből vagy szénből és vasból, vagy szénből és barnakőből, vagy szénből és wolframból, vagy egy fémből, vagy fémvegyületből, vagy fémoxidból áll, mely anyagok mind vezetők. A föntebb jelzett anyagokból álló ér készítésének leírását mellőzhetem, mert, azt ismertnek tekinthetem. A (B) ért burkoló réteg valamely sóból, pld. alumínium hidroxidból áll és a következő módon állítható elő: Pamutszövetet mártunk a megfelelő só oldatba (alumínium hidroxid) és a (B) eret a pamuttal burkoljuk, minek megtörténte után a burkolt eret magas hőmérsékletnek tesszük ki, úgy hogy a (B) eret egy nem vezető (C) sóréteg burkolja. Ennél az alkalomnál megjegyezzük, hogy a «nem vezetőn, (mint az az elektrotechnikában általában szokásos), csak rossz vezető értelmében veendő. Az ily módon előállított kengyel alakban meggörbített izzótestet az ismert előkészítő eljárásnak vetjük alá, a mi abból áll, hogy a nem vezető sóval burkolt (B) eret egy tartályba visszük, ezt a levegő kiszivattyúzása után gázalakú szénhidrogénnel, pld. világító gázzal töltjük és azután a (B C) kengyelt az által, hogy azon áramot vezetünk át, izzásba hozzuk. A gáz elbontása következtében a (C) rétegen szén csapódik le, ez a szén képezi a tulajdonképeni (D) izzóréteget. A leírt izzótestnek nem vezető izzó rétege más anyagokból is készülhet. Erre alkalmas anyagok a következők: alumínium nitrát, szulfát, klorid és szilikát, mely sók megfelelően kezelve nagy ellenállású réteggé alakulnak át. A (C) réteg előállítására azonkívül oly anyagok is használhatók, melyek | a hő hatása alatt a szénnel karbidot képez-