16143. lajstromszámú szabadalom • Önműködő gáznyomásfokozó uczai gázlámpák számára

- 2 — éretik el. A vízsugár nagyobb keresztmetszete mellett nagyobb mennyiségű gáz kisebb nyomással siiríttetik, míg kisebb keresztmetszetű vízsugárnál csekélyebb mennyiségű gáz nagyobb nyomással siiríttetik. Ezen föltételek az üreges kúptest átmérőjének megválasztásánál mérvadók, mely, mint a 3. ábrából látszik, a sugárfuvóka alatt van elrendezve, és annak köpenyfölülete a vízsugár külső fölületéuek felel meg. A készülék működési módja igen egyszerű. Mihelyt az (A) csap kinyittatik, a víz a (B) sodronyszűrőn keresztül a (C) sugárfuvókába ömlik, melyből kúpalakban lép ki. Ezen kúpalakú vízsugár az előtte lévő gázt az üreges (F) kúptestbe hajtja, míg a (D) kamrában szívóhatás létesíttetik, mely a gáznak az (E) csövön keresztül beáramlását eszközli. A víz a gázzal egyidejűleg az (A) csövön keresztül a (J) vízkamrába jut, a hol a gáz a víztől elkülönödik ós az (N) csövön keresztül rendeltetési helyére vezettetik. A víznyomás nagyságának megfelelőleg nagyobb vagy kisebb gáznyomás jön létre. Állandó gáznyomás mellett a |C) sugárfuvóka nyílásán annál nagyobb vízmennyiségnek kell kiáramolnia, minél kisebb a víznyomás. A (J) kamrában a víz annyira sülyed az (M) vízkiáramló cső nyílása alá, a mennyire ez az (N) csőből kiáramló gáz nyomásának megfelel és ezen czélból vannak (K) biztosítószelep és (L) úszószelep elrendezve. Világos, hogy mihelyt a gáz az (N) csövön megszűnik kiáramlani, pl. a lángzók lezárása által, vagy más okból, a gáz és vízbeáramlás alatt (J) kamrában a nyomás emelkedik, úgy. hogy annyi víz nyomatik (M) csövön keresztül, hogy a vízfölszin az (M) cső levezető nyílása alá jut, mire a gáz- a légkörbe áramlik. Az úszószelep elrendezése által ezen hátrány el van kerülve. A víz sülyedésekor az (L) úszó a (K) szeleppel együtt szintén sülyed, mire a gáz a (G) csövön a szívókamrába áramlik és a nyomás további nagyobbodása nem következhetik be, mi által gázveszteség nem áll be. A 4. ábrában bemutatott változatnál a (H) cső a (Gr) csövön olyképen csúszik, hogy a (G) cső hasítékát vagy elzárja, vagy szabadon hagyja. Oly elrendezést is alkalmazhatunk. hogy az (L) úszó egy csapot vagy más készüléket nyit, mely a nyomás emelkedését és ezzel a vízfölszin sülyedését korlátozza, melynek túllépésekor azonban a sűrített gáz a szívókamrába vezettetik. Az (L) úszó (4. ábra) alsó végén kúpalakú heggyel bír, mely vízhiány alkalmával a (J) tartóban az (M) cső nyílására jut és azt elzárja. Ez azonban csak akkor következik be, ha a készülék hosszú szünetelése által vagy más okból a víz a (J) tartóból teljesen kifogyott. Az 5. ábrában bemutatott változat csak akkor jut alkalmazásba, ha nagy víztartó nem alkalmazható. A gömbalakú (L) úszó arra szolgál, hogy vízhiány alkalmával az (M) csövet a (J) tartóban elzárja; a (G) cső alsó végén (P) szeleptokkal van ellátva, melyben rúgóhatás alatt álló (0) szelep van elrendezve. Ezen elrendezésnél a nyomás a szeleprúgó feszültsége által szabályoztatik, míg az (0) szelep a nyomás meg nem engedhető emelkedésekor fölemeltetik és a gázt a (J) tartóból kibocsájtja, mely ezután a (G) csövön keresztül a (D) gázkamrába távozik. Azon esetre, ha a (P) szeleptok és a (G) cső elmarad, az (L) úszó alkalmazása elég. hogy a gáznak a külső légkörbe való áramlása által gázveszteség ne következzék be, azonban szabályozható nyomás nem érhető el. A föntiekből kitűnik, hogy a leírt víznyomású fúvó teljes biztonságot nyújt és utczai lámpák alsó állványával összeköttetésbe hozható, hogy a gáznyomás nagyobbíttassék és az égők biztos működése, lehetőleg elérhető legyen. Ezen készülék hasonló czélokra pl. szobák világítására, valamint közönséges égőknél is használható és ipari czélokra is szolgálhatni. gázfúvó gyanánt fémek olvasztására és forrasztására, egyáltalában mindenütt alkalmazható, hol nyomás alatt álló levegőre van szükség, miután a víznyomású fúvó által a gáznyomás önműködően nagyobbodik és a szükséghez képest nyomólég is fejlődik.