16136. lajstromszámú szabadalom • Lantalakú czitera

Megjelent 18i)í). évi október lió 25-én. MAGY. g|| KIK. SZABADALMI i|j|Ss HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 16136. szám. IX/d. OSZTÁLY. Lantalakú czitera. ECKHAHT VINCZL ÉPÍTÉSZ GBÁCZBAN. A szabadalom b>jolent.ésének napja 1898 október hó 4 ike. Jelen találmány tárgya oly ]yra alakú czitera, melynél sajátos szerkezete folytán belső húrok is elrendezhetek és a húrokat alátámasztó nyergek különös ágyazása és keresztezése által a czitera hangterjedelme nagyobb lesz. A lyra alak nem csupán aesthetikai okokból czélszerű, hanem mert a hang kellemesebb lesz. A találmány tárgya mellékelt rajzban van bemutatva, és pedig: 1. ábrában fölülnézetben; 2. ábrában az 1. ábra x—x vonala irányábani metszetben; 3. ábrában az 1. ábra (y -y) vonala irányábani metszetben; 4. ábrában részleges vízszintes metszetben. A czitera kellemesebb hangú lesz és hangja erősebbé válik — eltekintve attól, hogy hangszerkészítéshez használt megfelelő száraz fenyőfát u. n. zöngefát vagy hasonlót kell használnunk — az egyenes irányú, a fölső, külső húrok hangoló csavarjai sülyesztésére, valamint a belső együtthangzó húrok esetleg szükséges átvezetésére szolgáló áttört (I) lantfej alkalmazása által, minek következtében az összes külső kisérő és basszus húrok csaknem egyenlő hosszúak lehetnek. Jelentékenyen tisztább csengő hangúvá i válik a lant-ezitera továbbá az által, hogy | hangolható és egyrészt a külső fölső húrokkal párhuzamos és másrészt keresztező, a külső húrokkal összhangzó belső húrokat alkalmazunk a mi eddig csak nagyobb hangszereknél, mint pl. zongoránál alkalmaztatott, sőt az által is, hogy a czitera belsejében oly (11) basszus vagy húrnyerget alkalmazunk, mely vagy két végén van alátámasztva, vagy több helyen is (St) támfáeskákkal és a mely nyergen a szintén új. szabadon alkalmazott (L) húralátámasztó lécz alkalmaztatik. Ezen elrendezés, ellentétben az eddigi eziteraszerkezetekkel, melyeknél az említett húralátámasztó lécz teljesen tömör tuskón van elrendezve, teljesen új. A tiszta hangzás és hangárnyalatra előnyös azon elrendezés, hogy a markolat alatt átnyúló, csak két végén, vagy támfácskákkal több helyen is alátámasztott két (IV) és (Y) markolathúr-nyergen rendezzük el a markolatot. Ezen (IV) és (V) markolathúr-nyergeket a (II és (III) bassushúr-nyergek támasztják alá illetve azokra rálapoltatnak. A baloldali (IV) markolathúr-nyereg alsó vége azonban a függélyes (Z) cziteraoldalon fekszik, illetve arra van erősítve és keresztezi a i belső három középső (VI \'II és VIII) | basszusnyerget.