16134. lajstromszámú szabadalom • Elektromos ívlámpa

- — hez jut. innen pedig az alsó (o) széntartón keresztül végre a szigetelt (rl) sodronyvéghez. A' mellékág a (k5) tekercsekből áll. melyek arra szolgálnak, hogy a (k4) totekercsekkel váltakozva működvén, a fölső szén utántolását eszközöljék. A mellékágba ezenkívül egy (kl) önindukcziótekercs van kapcsolva. A mellékvezeték egyik vége (a) lámpatesttel, másik vége pedig (o) alsó széntartóval van összekötve. A leirt új ívlámpa a következő módon működik : A mint a lámpát a főáramkörbe bekapcsoljuk, a (k4) főtekercsek indukáltainak és így a belsejükben függő (li7) horgonyt vagy magot magukhoz vonják és lefelé mozgatják. Ennek folytán (h6) emeltyűk működésbe jönnek és ez utóbbiaknak átellenben fekvő vége fölfelé húzatik. Ennek következtében (h4) rudak hasonlóképen fölfelé húzatnak és ezekkel együtt természetesen (h) tárcsa és (g) oszlopok is. Ez utóbbiak ismét a fölső széntartót valamennyi vele összefüggésben álló mechanizmussal egyetemben emelik fölfelé. A (d) súly, mely eddig az alsó (aö) lemezbe beeresztett (s) állító csavaron nyugodott, lefelé való elfordulása folytán a (clO) kés (cll) élét a föiső szén megfogására kényszeríti, minek következtében, a mint a két szén között a szükséges távolság létrejön, a fényív képződik. Ha most a szenek leégése következtében a fényív elektromos ellenállása túlnagy lesz, az áram erőssége a főáramkörben csökkenni fog, úgy hogy a (k4) főtekercsek gyöngébben indukáltainak és így a (h7) magokat gyengébben vonzzák. A feszültség növekedése folytán azonban a (k5) mellékáramkörű tekercsek jönnek működésbe és' (h3) vascsövet (h2) sárgarézcsövekkel együtt lefelé húzzák. Ennek folytán a (hl) sárgarézrudak közvetítésével (h) tárcsa a fölső széntartóval együtt lefelé húzatik. Ekkor azonban a fölső széntartó alsó részén alkalmazott súly (s) állítócsavarba ütközik, minek folytán (cll) él a fölső szenet elereszti. A fölső szén tehát lefelé esik és az alsó szénhez közeledik, miáltal a lámpa a föntebb leirt módon ismét megkezdi működését és a szenek távolságát ismét a kellő mértéken tartja. Ez mindaddig ismétlődik, míg az (e4) áramvezetékkel összefüggésben álló (efi) üvegcső a (c) csőben alkalmazott (cl) hasíték alsó . végéhez érkezik, mi által a tulajdonképeni széntartó elégése meg lesz gátolva. A mint látható, a jelen ívlámpához tartozó tekercsek, különleges kapcsolásuk következtében, váltakozva működnek, miután a főáramkörű tekercsek mindig akkor kezdenek hatályosan működni, ha a mellékáramkörű tekercsek működése gyöngül, és megfordítva. A két kisebb mellékáramkörű tekercs a nagy mellékáramkörű tekercsekkel egyetemben az önindukcziót a lámpában a minimumra csökkentik, és lehetővé teszik a lámpának úgy egyenáramú, mint váltakozóáramú vezetékekbe való kapcsolását anélkül, hogy transzformátorokat vagy hasonló készülékeket volna szükséges alkalmazni. A harang eltávolíthatása czéljából (q) gömböt oldalra toljuk, mi által a harang fölszabadul és miután leereszkedett, a fölfüggesztésre szolgáló lánczokon függve marad. A fölső szén kivehetése czéljából elégséges az alsó szenet az alsó széntartóból egyszerűen eltávolítani, ezután a (c) cső alsó részét megfogjuk és a szenet mindaddig csavarjuk balfelé, mígnem érezzük, hogy a szénvezetődarabból kiszabadul, mire úgy a széntartó cső, mint a fölső szén is könnyen eltávolítható. Most a széntartó csőben maradt szénmaradék könnyen kitolható és a csőbe új szén helyezhető. Miután most a fölső szenet a széntartóval egyesítettük, mindkettőt ismét a széntartó csőbe helyezzük és ez utóbbit mindaddig csavarjuk jobbra, míg valamennyi rész rögzíttetik. A harang megerősítésére ezt a lámpatest (a) tárcsájához nyomjuk és (ÍJ) gömböt a harang középpontja alatti, előbbi helyzetébe hozzuk vissza SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromos ívlámpa, az által jellemezve, hogy annak fölső széntartóját egyrészt egy (hí) rúd, mely egy közepén forgat-