16131. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és sajtoló dugattyús fémtárgyak vastagságának csökkentésére, különösen lövegek számára szolgáló töltényhüvelyek fenekének előállítására

Megjelent 18i)í). évi október lió 25-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 16131. szára. XIX/c. OSZTÁLY. Eljárás és sajtoló dugattyú fémtárgyak vastagságának csökkentésére, különösen lövegek szániára szolgáló töltényhüvelyek fenekének eló'állítására. DEUTSCHE WAFFEN- UND MUNITIONSFABRIKEN CZÉG KARLSRUHEBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 április hó 21-ike. A jelen találmány tárgyát oly sajtolási eljárás képezi, mellyel egy alkalmas sajtoló alkalmazásával és az eddiginél csekélyebb nyomással az összesajtolandó tárgynak nagyobb szilárságát érhetjük el, mint az eddigi eljárásokkal. Az ezen eljárásnál alkalmazandó sajtoló dugattyú abban különbözik az eddigiektől, hogy annak nyomó fölíilete nem sima, hanem, a mint az a mellékelt rajz 1. és 2. ábrájában látható az (a) rovátkákkal van ellátva. Maga az eljárás abban áll, hogy az öszszesajtolandó fölületet (a töltényhüvely fenekét) a mellékelt rajz 1. és 2. ábrájában föltü ntetett, rovátkolt nyomó fölülettel bíró dugattyúval előbb egyik állásban sajtoljuk, mire a megmunkálandó fémben is (al) rovátkák és (bl) emelkedések keletkeznek; azután a dugattyút hossztengelye körül akként fordítjuk el, hogy ennek (b) emelkedései a sajtolandó anyagnak imént kisajtolt (bl) emelkedései fölé kerüljenek (3. ábra) és újból sajtolunk. Ezen műveletet annyiszor ismételjük, mig a cső feneke a kivánt vastagságot el nem éri. Könnyen belátható, hogy ily eljárásnál sokkal csekélyebb nyomó erőre van szükségünk, mint az eddigi sima nyomó fölülettel bíró dugattyúkkal foganatosított eljárásoknál, mivel a sajtoló fölület a rovátkák következtében ugyanoly átmérőjű fenéknél sokkal kisebb, mint máskülönben. Minthogy pedig csekélyebb nyomásra van szükségünk, gyöngébb sajtót is alkalmazhatunk. A foganatosítandó sajtolások száma természetesen nagyobb. Ezen eljárás azonban még egy másik jelentékeny előnnyel is jár, mely abban áll, hogy a fém a sajtolásnál az emelkedésektől a mélyedésekbe nyomódik, mi által a fémrészecskék egymással bensőbb összefüggésbe hozatnak, a mi az anyag tömöttségének fokozását, a struktúrának egyenletességét és ezekkel az anyag szilárdságának fokozását vonja maga után. Az anyagrészecskéknek eltolódása még hatásosabb lesz, ha a dugattyúnak emelkedéseit exczentrikusan hagyjuk a megmunkálandó fenék emelkedéseire hatni (4. ábra), mi által az anyag főleg ugyanazon irányban tolatik el. Az (a) rovátkák vagy hornyok alakja különféle lehet, pl. olyan mint az 5, ábrában, vagy mint a 6. ábrában, mely utóbbi eset-